Anyósa bejelentette, hogy teljes örökségét kizárólag fiának szándékozik hagyni, miközben lánya és veje semmit sem kapna. A férfi hangsúlyozta, számára nem a pénz, hanem a tisztelet és a méltányosság a legfontosabb. „Az apósom nemrég hunyt el, és jelentős életbiztosítási összeget hagyott a fiára és a feleségére. A feleségem semmit sem kapott.” Bár kezdetben megértették a döntést, hiszen a fiatalabb testvér még otthon élt, a későbbi események feszültséget szültek.

Az após halála után az özvegy és a fiú beköltöztek a házaspár otthonába. „Túl zaklatottak voltak ahhoz, hogy abban a házban maradjanak, ahol az apósom elhunyt. Ő volt az egyetlen felnőtt a családban, aki mindenért felelős volt.” A férj átvette az ügyintézést, a számlák rendezését és a hagyatéki feladatokat, mivel anyósa nem beszél angolul és nem vezet.

A Reddit-posztban így fogalmazott: „Családként öröm volt számomra, hogy átvettem ezt a felelősséget. Másfél hónap alatt mindent elrendeztem – a számlákat, a temetést, a biztosításokat. Nélkülem a család elveszett volna.”

A fordulópont akkor jött el, amikor közös bankszámlát javasolt a felesége és anyósa számára. „Ekkor az anyósom kijelentette, hogy inkább nem szeretné, ha a lánya rajta lenne a számlán, és a saját részét inkább a fiának adná. Azt mondta, mivel nekünk már van otthonunk, jobb, ha a pénzt a fiára fordítja.”

Zavaros az ügy

„Az, hogy mindent rá hagynak, hihetetlenül felelőtlen döntés lenne, mert nem tud magáról gondoskodni, és nem lehet rábízni a pénzt.” Hozzátette, sógora nem rendelkezik alapvető életvezetési készségekkel. „Nincs jogosítványa, de autót vezet munkába járáshoz. Nem segített semmiben az örökség rendezésében, és kiderült, hogy nagy összeg van a folyószámláján, amivel nem tud mit kezdeni.”

Bár a férj elismerte, hogy sógora jóindulatú ember, vannak gondok. „Nem rossz ember, sőt nagyszerű barát, de sosem fog felnőni felelősségteljes emberré.” Felesége korábban sokat áldozott a családért, például amikor édesanyja mellrákkal küzdött: „Ott volt minden egyes kezelésnél, és minden szabadságát, betegszabadságát erre áldozta.”

A konfliktus végül odáig fajult, hogy a férj kimondta: „Azt mondtam a feleségemnek, hogy miután befogadtuk őket, és velünk élnek, arculcsapás lenne, ha semmit sem hagynának ránk. Ezért közöltem vele, hogy az anyja és a testvére költözzön vissza a saját otthonukba, és használják a biztosításból származó pénzt arra, hogy nélküle éljenek tovább.”

A feleség dühösen reagált: „Furiosa volt, és azt mondta, engem csak a pénz érdekel.” A férj azonban kitartott amellett, hogy számára ez nem anyagi kérdés: „Úgy érzem, ez nem annyira a pénzről szól, hanem arról, hogy teljesen hiányzik a tisztelet mindazért a segítségért, amit adtunk és adni fogunk.”