Rejtélyes anyagot fedeztek fel a Föld magjában
Egy új tanulmány szerint bolygónk belső magját egy olyan furcsa anyag töltheti ki, ami nem szilárd, és még csak nem is folyékony halmazállapotú.
Pixabay 
Tudósok több mint fél évszázadon át úgy gondolták, hogy a Föld belseje olvadt külső magból áll, amelyet egy sűrű, szilárd vasötvözetből álló, gömbszerű képződmény vesz körül, a Nature tudományos folyóiratban február 9-én publikált új kutatás azonban teljesen más szemszögből világított rá bolygónk szerkezeti felépítésére.
Számítógépes szimulációk azt sugallják, hogy a Föld forró és nagy nyomás alatt álló belső magja szuperionos állapotban létezhet, vagyis hidrogén-, oxigén- és szénmolekulák örvénylő keverékéből tevődik össze, amely állandóan átcsapódik egy vastag vasrácson.
A bolygó magjában elképesztő erejű nyomás és a Nap felszínéhez hasonló, elképzelhetetlen forróság uralkodik. Egy 2021-ben közzétett, a Föld szeizmikus hullámtípusait vizsgáló tanulmányban kimutatták, hogy a mélyben valójában nem szilárd vas található, hanem valamilyen puha, kásás anyag, ami különböző halmazállapotokból áll.
Kutatók viszont nem voltak biztosak abban, hogy pontosan milyen kémiai kompozícióval rendelkezik a szóban forgó, furcsa állagú anyag – mivel a maghoz gyakorlatilag lehetetlen hozzáférni, ezért komputeres szimulációt állítottak össze, amelybe betáplálták a szeizmikus adatokat, ezáltal rekonstruálták a mélyben lejátszódó folyamatokat.
Miközben egy szabályos, szilárd halmazállapotú anyagban az atomok ismétlődő rácsszerkezetbe rendeződnek, tudósok bebizonyították, hogy a Föld magjában ehelyett szuperionikus ötvözetté alakulnak át, mégpedig vasatomok különleges vázává, amely körül a többi elem az erőteljes konvekciós áramlások révén szabadon mozoghat.
Ha a szimuláció tükrözi a valóságot, akkor a kásás, pépszerű szuperionos anyagok szüntelen kavargása segíthet megmagyarázni, miért tűnik úgy, hogy a belső mag szerkezete időnként megváltozik, illetve arra is választ adhat, miként jönnek létre a Föld mágneses terének kialakításáért felelős folyamatok.
