Az indiai kutatók megfejtették, miért nyílt meg egy csaknem Portugália méretű nyílt vízfelület az antarktiszi tél közepén.
Az antarktiszi tél folyamán a kontinens körüli tengeri jég kiterjedése általában a kétszeresére nő, teljesen lezárva a nyílt vizet. A Kelet-Antarktiszon található Breid-öblöt a leghidegebb hónapokban vastag páncél borítja, 2024 augusztusában viszont a műholdfelvételek egy gigantikus lyukat mutattak ki a jégtakaró közepén.
A jelenséget a szakértők poliniának nevezik, ami a tengeri jég által körülvett nyílt vízfelületet jelenti. A több mint 89 ezer négyzetkilométeres nyílás szinte akkora volt, mint Portugália teljes területe. A tudósok korábban még soha nem tapasztaltak ilyen méretű olvadást az év ezen időszakában.
Egy indiai kutatócsoport Jeebanjyoti Swain földkutató vezetésével feltárta a szokatlan jelenség mögött húzódó okokat, amelyekről a ScienceAlert beszámolója szerint a Geophysical Research Letters című szaklapban publikálták az eredményeiket. A megfigyelések alapján a kirakós darabjait több rendkívüli időjárási esemény, köztük intenzív légköri folyók és tengeri hőhullámok sora rakta össze.
„Intenzív légköri folyók sora, vagyis a légkörben hömpölygő meleg pára folyamai óriási mennyiségű nedvességet szállítottak az alacsonyabb szélességi körökről az antarktiszi régióba. Ezt egy tartós, déli irányú áramlás kísérte, amely a tengeri jeget a sarkvidék felé tolta” – írták a tanulmány szerzői.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A hatások beszédesek
A kutatók megállapították, hogy hat különösen erős légköri folyó érte el a térséget, ami a mérések történetének egyik legintenzívebb téli nedvességszállítását eredményezte. A jelenség növelte a lefelé irányuló hosszúhullámú sugárzást, légköri felmelegedést és meleg havazást váltott ki, lefékezve a jég képződését.
A viharos szél az úgynevezett Ekman-elszívás jelenségét is beindította. Az óceán felszínén fújó szelek súrlódása nagy mennyiségű vizet szorított ki, aminek hatására a mélyből melegebb és örvénylőbb vízrétegek emelkedtek a felszínre, tovább gátolva a fagypont elérését.
A szakemberek várakozásai szerint a klímaváltozás hatására a jövőben egyre gyakrabban találkozhatunk majd hasonló antarktiszi poliniákkal. A melegedő légkör és óceán miatt azokon a területeken is rendszeressé válhat a jégpáncél felnyílása, ahol a tengeri jég korábban stabil maradt.
Az antarktiszi tengeri jég téli kiterjedése az utóbbi években rekordalacsony szintet ért el. Bár a lebegő jég közvetlenül nem emeli meg a tengerszintet, elengedhetetlen védőpajzsot nyújt a szárazföldi gleccserek számára, a hiánya pedig a globális óceáni táplálékláncokat is veszélyezteti.