Az Egyesült Államok félmilliárd dolláros kikötőfejlesztése miatt sokan attól tartanak, hogy Palau katonai célponttá válik.
A nagyszabású fejlesztés célja a katonai és kereskedelmi kapacitások bővítése, a helyi lakosokban viszont felerősödtek a félelmek egy esetleges szuperhatalmi konfliktus miatt. A mintegy 17 ezer lakosú államban az amerikai hadsereg egy második világháborús japán móló bővítésével és a meder mélyítésével teremt helyet a hadi- és teherhajóknak. A nagyszabású projektek révén 2027-re Palau válik a Pentagon legfontosabb tengerentúli építési helyszínévé.
A helyieket nyomasztja a múlt emléke, hiszen a második világháborúban kemény harcok folytak a szigeteken az amerikai és japán csapatok között. A lakosság attól tart, hogy a katonai jelenlét növekedésével a területeik újra kiemelt célponttá válnak – amiről a The Straits Times számolt be.
„Hova mennének az emberek, ha megint háború törne ki? A félelem nagyon is valós” – fogalmazott Madelsar Ngiraingas helyi lakos. A nő hozzátette, hogy a lakosok többsége nem az amerikai jelenlétet ellenzi, csupán őszinte tájékoztatást vár a várható hatásokról.
Radarállomást is építenek
Tavaly augusztusban kétezer helyi polgár nyújtott be petíciót a parlamenthez, amelyben biztonsági garanciákat követeltek Washingtontól. Palau a szabad társulási megállapodás értelmében jelentős pénzügyi támogatást kap az Egyesült Államoktól, cserébe pedig területi hozzáférést biztosít az amerikai haderőnek.
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A katonai fejlesztések nem korlátozódnak a kikötőre, a szigeten ugyanis radarállomást építenek, és a távoli kifutópályákat is kiszélesítik a nehéz katonai repülőgépek számára. A kikötő területén emellett egy 900 négyzetméteres, szigorúan védett raktárat hoznak létre a haditengerészeti felszerelések tárolására.
Egy helyi közösségi fórumon az amerikai tisztségviselők üdülőhajók képeivel szemléltették a beruházás előnyeit. Amikor azonban a lakosok az utasterminál hollétéről érdeklődtek, a képviselők elismerték, hogy a haditengerészet nem tervez ilyen létesítményt.
A környezetvédők és a tudósok szintén aggódnak a szigetcsoport egyedülálló ökoszisztémája miatt. Az előzetes elemzések szerint a mederkotrás több mint négy hektárnyi korallt pusztít el a UNESCO világörökségi helyszínek közelében, ami súlyosan veszélyezteti a ritka dugongokat és a tengeri teknősöket.
„Ha cölöpöket vernek le és feldúlják a korallokat, a tengeri élőlények egyszerűen elhagyják ezt a vidéket” – figyelmeztetett Ron Leidich biológus.
A szigetcsoport elnöke támogatja az átfogó beruházást. „A régi kikötő már a szétesés szélén áll. A létesítményt közösen használhatjuk a lakosság javára, miközben a védelmet és a biztonságot is garantáljuk” – nyilatkozta Surangel Whipps elnök.