Ismét teljesen leállt a hajóforgalom a Hormuzi-szorosban, miután az Egyesült Államok haditengerészete újból blokád alá vonta az iráni kikötőket. Mohsen Paknejad iráni olajipari miniszter ugyan azt állította, hogy az ország olajexportja a megszokott módon folytatódik, az amerikai haderő közel-keleti parancsnoksága komoly figyelmeztetést adott ki. Eszerint minden olyan hajót feltartóztatnak, amely amerikai engedély nélkül lép be az iráni vizekre vagy hagyja el azokat.

A blokád ismételt életbe léptetésével gyakorlatilag érvényét vesztette az az egyezmény, amelyet Donald Trump amerikai elnök mindössze 28 nappal ezelőtt írt alá Iránnal. A helyzetet tovább nehezíti az amerikai célok körüli bizonytalanság, miközben Teherán láthatóan igyekszik a térség többi országát is belesodorni a kialakuló konfliktusba.

A Straits Times szerint az erőszakhullám azután erősödött meg, hogy Irán több olyan hajót is megtámadott, amik állíólag figyelmen kívül hagyták az irániak által kijelölt útvonalakat. Washington szerint a hajók mozgásának ellenőrzése sérti a nemzetközi jogot, ráadásul a szoroson halad át a világ tengeri olajszállítmányainak egyötöde.

Donald Trump kijelentése

Donald Trump nemrég kijelentette, az USA lesz a szoros védelmezője, ezért méltányosnak tartaná, ha az áthaladó szállítmányok után húszszázalékos díjat fizetnének a biztonsági költségek fedezésére. Az iráni diplomácia gúnyosan reagált a felvetésre. Abbas Araghchi külügyminiszter szerint valóban járna kompenzáció a biztonság garantálásáért, az elnök által javasolt összeg azonban túlzó.

Nem fogadta ilyen humorral a javaslatot az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezete, amely határozottan tiltakozott a nemzetközi hajózási útvonalakon kivetett díjak ellen. Az amerikai tisztségviselőket is váratlanul érte az elnöki felvetés, mivel jelenleg senki sem tudja, miként lehetne megadóztatni a hajókat, vagy mi történne a fizetést megtagadó társaságokkal.

Elemzők szerint nem egy újabb teljes háború fenyeget, hanem egy annál is kiszámíthatatlanabb helyzet, mivel Irán földrajzilag is kiterjesztette a konfliktust. Teherán figyelmeztette az Öböl-menti államokat, hogy az amerikai blokáddal való bármilyen együttműködést hadüzenetnek fognak tekinteni. Ez a fenyegetés Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart és Ománt is közvetlen veszélybe sodorja.

Az iráni vezetés

Különösen meglepő, hogy Irán azokat a közvetítőként fellépő országokat is célba vette, mint Omán és Katar. Omán felelőtlennek nevezte a lépéseket, és tiltakozásul bekérette az iráni nagykövetet, ami a kétoldalú kapcsolatok jelentős romlását jelzi. Ha a helyi kikötőket vagy víztelenítő telepeket támadás éri, a konfliktus regionális háborúvá szélesedhet.

Az iráni vezetés jelenleg gyengébb és dühösebb, mint az év korábbi szakaszában volt. Miután Ali Hamenei legfőbb vallási vezető és több magas rangú tisztviselő életét vesztette az amerikai és izraeli légicsapásokban, a hatalmat átvevő keményvonalasok úgy vélik, hogy az amerikai megállapodások értéktelenek. Emiatt Irán még inkább elszánt lehet a harcra.

A blokád önmagában is alkalmas a helyzet elmérgesítésére, Trump ugyanis már utalt arra, hogy csapást mérhetnek egy föld alatti iráni nukleáris létesítményre a Natanz közelében fekvő Pickaxe-hegynél. A létesítményt nemzetközi ellenőrök még soha nem vizsgálhatták meg, és az elpusztításához az amerikai arzenál legnehezebb hagyományos bombáira lenne szükség.

Bár az irániak nem haboznak rakétákat és drónokat indítani a szomszédos országok felé, Izraelre eddig egyetlen lövést sem adtak le, nehogy ürügyet szolgáltassanak egy még nagyobb háborúra. Washington és Teherán egyelőre igyekszik elkerülni a totális összecsapást, a folyamatos kölcsönös kóstolgatás azonban rendkívül magas biztonsági kockázatot hordoz magában.