Új szakmai elemzés szerint a vérátömlesztések során átadott fehérjék növelhetik bizonyos agyi megbetegedések és az Alzheimer-kór kockázatát.
Az Alzheimer-kórt régóta az életkor, a genetika és az életmód által befolyásolt megbetegedésként tartja számon az orvostudomány. A legújabb tudományos vizsgálatok alapján azonban felmerült, hogy a kóros fehérjék akár fertőzéshez hasonló módon is terjedhetnek a szervezetben.
A The Lancet című szakfolyóiratban megjelent új elemzés azt vizsgálja, miként adódhatnak át a betegséggel összefüggő, káros béta-amiloid fehérjék a vérátömlesztések során. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a véradás létfontosságú és életeket ment, a teljes biztonság érdekében azonban minden lehetséges kockázatot meg kell vizsgálni.
A káros amiloidok
A káros amiloidok emberi beavatkozások során történő átviteli lehetőségére már 2015-ben találtak bizonyítékokat a kutatók, amit a következő évben újabb megfigyelések támasztottak alá. Egy 2018-as tanulmány szerint a szennyezett sebészeti eszközök is átvihetik a betegségért felelős fehérjéket, hasonlóan ahhoz, ahogyan a prionok módosítják az egészséges fehérjék szerkezetét.
A vérátömlesztések kockázataival kapcsolatban egy 2023-as skandináviai vizsgálat hozott áttörést, amelyről a ScienceAlert számolt be a tudományos elemzésre hivatkozva. Dán és svéd adatok alapján az a vérátvevő, aki később agyvérzésben megbetegedett donortól kapott vért, maga is nagyobb eséllyel tapasztalt ismétlődő agyvérzést az évek során.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
Ez a jelenség azért kulcsfontosságú, mert a spontán agyvérzés az agyi amiloid angiopátia egyik jellemző tünete. Ez a betegség az Alzheimer-kórtól független, ám szintén a béta-amiloid fehérjék jelenlétéhez kapcsolódik. A kutatók szerint a legvalószínűbb biológiai magyarázat az, hogy a még tünetmentes donorok vérében lévő fehérjecsírák a transzfúzió során kerültek át a kapók szervezetébe.
Bár a szakemberek nem állítják biztosan a közvetlen ok-okozati kapcsolatot, úgy vélik, a meglévő ismeretek már elegendőek az óvintézkedések átgondolásához.
„A béta-amiloid patológia átvitele a transzfundált vérrel és vérkészítményekkel indokolt aggodalomra ad okot. Be kell látnunk, hogy jelenleg nem áll rendelkezésünkre elegendő információ a probléma mértékének meghatározásához, sem a kulcsfontosságú kérdések megválaszolásához szükséges technológiákhoz” – írták a kutatók a tanulmányban.
A probléma feltárásához elengedhetetlenek a több mint egymillió ember adatait feldolgozó skandináviai kutatáshoz hasonló, nagy léptékű epidemiológiai elemzések. Emellett szükség lenne a fokozott kockázatnak kitett betegcsoportok szorosabb megfigyelésére, valamint olyan biomarkerek azonosítására, amelyek segíthetnek kiszűrni a veszélyeztetett vérdonorokat.
A kockázatok jelenleg nagyrészt elméletiek
John Collinge, a University College London neurológusa szerint a kockázatok jelenleg nagyrészt elméletiek, ám a korábbi egészségügyi válságok rávilágítottak a felkészületlenség veszélyeire. A brit fertőzött vér botrányát vizsgáló 2024-es jelentés kimutatta, hogy a múlt század utolsó harmadában több mint 30 ezer ember fertőződött meg a nem megfelelően ellenőrzött vérkészítményektől.
„A fertőzött vér ügye figyelmeztető példaként szolgál arra, hogy ne várjunk a teljes bizonyosságra a betegbiztonsági döntések meghozatalakor. Fontos a nyílt kommunikáció a lehetséges kockázatokról, mert csak így előzhetjük meg a betegeket fenyegető veszélyeket” – fogalmazott John Collinge.
A független szakértők egyetértenek abban, hogy bár a jelenlegi kockázat alacsony, a lakossági bizalom megőrzése mellett fontos tisztázni a pontos folyamatokat.
„A mostani elemzés egy fontos hiányosságra mutat rá a tudásunkban. A szerzők megalapozottan érvelnek amellett, hogy célzott kutatásokra van szükség a vér útján történő átvitel igazolására, a veszélyeztetettek körének meghatározására és a kockázatcsökkentő intézkedések kidolgozására. Jelenleg egyszerűen nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték ezen kérdések megválaszolásához, emiatt elengedhetetlen a további kutatás” – mondta Susan Kohlhaas, az Alzheimer’s Research UK kutatási igazgatója.