A nyirokcsomók immunsejtjeinek gátlása megvédheti az agyat az Alzheimer-kór okozta károsodástól egy új kutatás szerint.
Az Alzheimer-kór okozta agyi károsodás kialakulásában döntő szerepet játszhatnak a koponyán kívül elhelyezkedő nyirokcsomók immunsejtjei. A kutatók egérkísérletek során megállapították, hogy az ott található sejtek működésének elnyomása megvédheti az agyat a szöveti leépüléstől.
Az idegrendszeri leépülés folyamatában az immunrendszer pontos szerepe régóta fejtörést okoz a szakembereknek. A Washingtoni Egyetem st. louisi orvosi karának ideggyógyásza, David Holtzman és csapata korábban kimutatta, hogy az immunrendszer T-sejtjei felhalmozódnak a tau-fehérjegubancok körül. Az újabb kísérleti eredményekről a Science News számolt be a Nature Neuroscience folyóiratban megjelent tanulmány alapján.
A T-sejtek agyba jutásának gátlása hatékonyan csökkentette a gyulladást és a neuronok pusztulását. Sokáig rejtély maradt, hogy miként lépnek be ezek a sejtek a központi idegrendszerbe. A kutatásban részt nem vevő Rudolph Tanzi, a Harvard Orvosi Karának idegfejlődés-genetikusa úgy véli, a fő kérdés az volt, hogy a T-sejtek passzívan sodródnak-e be az agyba, vagy előzetes mozgósítás előzi meg a folyamatot.
Az immunválasz aktiválása
Az immunválasz aktiválásáért a dendritikus sejtek felelősek, amelyek összegyűjtik a veszélyt jelző antigéneket, majd felkészítik a T-sejteket a támadásra. A kutatók két tau-fehérjéhez kapcsolódó leépülésre hajlamosított egércsoportot hasonlítottak össze, amelyek közül az egyiknél hiányoztak a dendritikus sejtek.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
Idős korukra a dendritikus sejtek nélküli egerek agyában is felhalmozódtak a tau-gubancok, a szöveti leépüléstől mégis védettek maradtak. Ezek az állatok lényegesen jobban teljesítettek a kognitív teszteken, például a fészeképítésben, miközben az agyukban alig jelentek meg T-sejtek.
„A tau által okozott károk jelentős része az általa kiváltott gyulladásos válasznak köszönhető” – magyarázta David Holtzman, utalva arra, hogy a fehérjegubancok nem egyedül felelősek a pusztulásért.
Az egerek agya
A szakemberek meglepődve tapasztalták, hogy az egerek agyában szinte egyáltalán nem akadtak dendritikus sejtek. Ehelyett a veszélyt jelző agyi fehérjék a nyirokcsomókba vándoroltak, és a dendritikus sejtek ott adták ki az utasítást a T-sejtek mozgósítására.
Amikor a kutatók genetikailag módosított egerekben kiiktatták a dendritikus sejtek kommunikációs képességét, az agyban szintén kevesebb T-sejt jelent meg, a központi idegrendszer szerkezete pedig sokkal jobb állapotban maradt.
Bár az embereknél nem alkalmazható a dendritikus sejtek születéstől fogva történő kiiktatása, a kutatók már olyan molekuláris célpontokon dolgoznak, amelyekkel felnőttkorban is elnyomható a működésük.
„Amennyiben a módszer sikeresnek bizonyul, nem lenne szükség arra, hogy a terápiás szereket bejuttassuk az agyba” – emelte ki Holtzman. A felfedezés legnagyobb előnye így az lehet, hogy megkerülhetővé válik a vér-agy gát, amely korábban a legtöbb Alzheimer-terápia útjában állt.