A tünetmentes középkorúaknál a gyakori éjszakai mikroébredések a magasabb Alzheimer-kockázattal mutatnak összefüggést.
Gyakori éjszakai mikroébredések a középkorúaknál az Alzheimer-kór kialakulásának magasabb genetikai kockázatára utalhatnak, még jóval a memóriaproblémák megjelenése előtt. A Liège-i Egyetem kutatói több mint 500 egészséges önkéntes alvási mintázatait vizsgálták meg a betegség korai jeleit kutatva.
A vizsgálatban részt vevő fiataloknál nem találtak összefüggést a mikroébredések és a genetikai hajlam között. Az 50 és 69 év közötti korosztályban viszont a gyakrabban megszakadó alvás magasabb genetikai rizikóval járt együtt, annak ellenére, hogy a résztvevők teljesen egészségesek és tünetmentesek voltak.
A mikroébredések olyan rövid agyi aktivitáshullámok, amelyek megszakítják a normális alvási ciklust anélkül, hogy az érintett teljesen felébredne. Ezek a finom alvászavarok nem tekinthetők jelentéktelennek, írta a ScienceDaily. „Ezek a mikroébredések nem elhanyagolható jelek” – emelte ki Puneet Talwar, a laboratórium kutatója. „Egyes alvási profilok elősegíthetik az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó fehérjék felhalmozódását, ami fokozott sebezhetőséggel járhat együtt.”
Az agytörzs mélyén
A szakemberek kiemelten vizsgálták az agytörzs mélyén található, mindössze rizsnyomnyi méretű locus coeruleust is, amely az éberséget, a figyelmet és az alvást szabályozza. Ez a terület kiemelten fontos, hiszen az elváltozásokért felelős fehérjelepedékek itt jelenhetnek meg a legkorábban, akár már serdülőkorban.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A kutatók egy 2025-ös előzetes vizsgálat során 7-Tesla MRI segítségével mutatták ki, hogy a locus coeruleus állapota már fiatal kortól összefügg az alvás minőségével. Ennek a területnek az egészséges működése szoros kapcsolatban áll a memória szempontjából kulcsfontosságú REM-alvás minőségével.
„Ez a régió nehezen megfigyelhető, ám úgy tűnik, fontos szerepet játszik a betegséghez kapcsolódó korai mechanizmusokban” – magyarázta Gilles Vandewalle, a kutatás egyik vezetője. „Az alvás így egy könnyen hozzáférhető jelzőrendszerré válhat a veszélyeztetett egyének korai azonosításában.”
A szakértők szerint az alvásminőség javítása a jövőben akár a betegség lefolyásának lassításában vagy megelőzésében is szerepet kaphat a genetikailag veszélyeztetett embereknél.
„A kutatás megmutatja, hogy az alvás nem csupán az egészségi állapot mutatója, hanem egy lehetséges beavatkozási pont is lehet” – fogalmazott Lucie Leroux, a Stop Alzheimer Foundation képviselője. A mostani eredmények egyelőre statisztikai összefüggéseket mutatnak, és önmagukban még nem alkalmasak egyéni diagnózis felállítására.