A kognitív viselkedésterápiával kezelt álmatlanság érdemben lassíthatja a szervezet biológiai öregedési folyamatait az idősebb felnőtteknél.
Néhány rosszul átaludt éjszaka után az ember évekkel idősebbnek érezheti magát a valós koránál, és ez nem csupán puszta érzékelés. A tartós alváshiány bizonyítottan megviseli a szervezetet, a tavalyi évben végzett agyi képalkotó vizsgálatok például kimutatták, hogy a rosszul alvó felnőttek központi idegrendszere öregebbnek tűnik a tényleges koruknál.
Egy friss klinikai kutatás szerint azonban az inszomnia egyik hatékony kezelési módja nemcsak a pihentető éjszakákat hozhatja vissza, hanem az életkor mutatóit is javíthatja. A Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i tagintézményének (UCLA) kutatói arra keresték a választ, hogy a célzott terápia képes-e befolyásolni a biológiai öregedés ütemét.
A vizsgálatban csaknem száz, 60 év feletti álmatlanságban szenvedő felnőtt vérmintáit elemezték két éven keresztül. A résztvevők egy része kognitív viselkedésterápiában részesült, míg a többiek általános alvásegészségügyi tanácsadást kaptak. A ScienceAlert cikkéből kiderül, hogy az alvási szokásokról szóló puszta tájékoztatás nem akadályozta meg a biológiai öregedés gyorsulását, a kognitív viselkedésterápián átesett betegeknél viszont kimutathatóan lelassult ez a folyamat.
A kognitív viselkedésterápia
A kutatók a DunedinPACE elnevezésű epigenetikai órát használták az öregedési tempó mérésére. Ez a teszt a DNS szerkezeti változásait elemzi, és megbízható képet ad a krónikus betegségek kialakulásának valószínűségéről, valamint a szervezet állapotáról.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
A kognitív viselkedésterápia során a szakember segítségével a páciensek feltárják azokat a gondolatokat és szokásokat, amelyek akadályozzák a gyors elalvást és a folytonos átalvást. Bár a módszer négy-nyolc ülést is igénybe vehet a látható eredményekig, nem jár a gyógyszerek mellékhatásaival, a hatása pedig a terápia befejezése után is tartós marad.
„Az időskori álmatlanságot gyakran csak az életminőséget rontó tényezőként kezelik, az eredmények alapján azonban ez a szervezet öregedésének egyik módosítható kockázati eleme lehet. Ahogy a fizikai aktivitást és a diétát ajánljuk a pácienseknek az egészséges öregedésért, az alvás is olyan kulcsfontosságú tényező, amelyet célzottan fejleszteni kell” – nyilatkozta Judith Carroll, a UCLA pszichoneuroimmunológusa.
Alváshiány idősebb korban
A szakemberek korábban kimutatták, hogy az alváshiány idősebb korban fokozza a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos megbetegedések és a szellemi hanyatlás kockázatát. A terápia hatására sikeresen felépülő betegeknél ráadásul jelentősen csökkent a p16INK4a elnevezésű sejtes öregedési marker szintje. Ez arra utal, hogy a sikeres kezelés mérsékelheti az öregedő sejtek jelenlétét a véráramban.
A pihentető alvás csökkenti a szervezetben a gyulladásos folyamatokat és a stresszválaszt, ami alacsonyabb vércukorszinthez és kiegyensúlyozottabb anyagcseréhez vezet. Ezzel szemben a krónikus álmatlanság folyamatos készenlétben tartja a stresszrendszert, felgyorsítva a sejtek károsodását.
„Ezek az eredmények együttesen azt sugallják, hogy az időskori inszomnia kezelése kiemelten fontos klinikai célpont lehet a biológiai öregedés lassításában és a betegségek kockázatának csökkentésében” – vonták le a következtetést a UCLA kutatói. A The Lancet Healthy Longevity című szaklapban megjelent tanulmány rámutat, hogy az Egyesült Államokban a 65 év feletti lakosság 10-25 százaléka küzd klinikai álmatlansággal, így a terápia tömegek számára biztosíthat hosszabb és egészségesebb életet.