A geológusok kiderítették, hogy Afrika a korábban véltnél jóval gyorsabban válik ketté egy új óceánt formálva.
Az afrikai kontinens a korábban feltételezettnél jóval gyorsabban szakad ketté, a folyamat hatására pedig idővel egy teljesen új óceán jön majd létre a térségben. Bár a geológiai időléptékben mért gyorsaság még így is több millió évet jelent, a folyamat már elérte a visszafordíthatatlan szakaszt.
A Columbia Egyetem földtudósa, Christian Rowan és kutatócsapata a Nature Communications című folyóiratban közzétett tanulmányában a kenyai és etiópiai Turkana-árok kéregszerkezetét vizsgálta meg. A szeizmikus mérések elemzése során kiderült, hogy a földkéreg ebben a zónában a vártnál sokkal vékonyabb, a középső részen mindössze 13 kilométeres, amint azt a ScienceAlert megírta. A törésvonal szélén ezzel szemben a kéreg vastagsága még meghaladja a 35 kilométert.
Amikor egy árokszerű süllyedékben a földkéreg vastagsága 15 kilométer alá csökken, a folyamat belép az úgynevezett elvékonyodási fázisba. Ebben a szakaszban a szárazföld szétválása szinte elkerülhetetlenné válik.
„Arra jutottunk, hogy a törés ebben a zónában sokkal fejlettebb, a kéreg pedig vékonyabb, mint azt bárki korábban gondolta volna. Kelet-Afrika sokkal messzebbre jutott a szétválási folyamatban. Minél vékonyabbá válik a kéreg, annál gyengébb lesz, ami tovább segíti a folyamat előrehaladását” – fogalmazott Christian Rowan.
NE HAGYD KI
Kövess minket a Google-ben
Legyen a Liner a követett forrásod
Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.
Néhány millió év múlva a Turkana-árok átlép a következő szakaszba, az óceánosodási fázisba. A kéreg addigra annyira megnyúlik, hogy a mélyből kitörő magma lehűlve új medret hoz létre, amelyet fokozatosan feltölt majd az Indiai-óceánból beáramló víz. Ez a jelenség az északkelet-afrikai Afar-medencében, a Vörös-tenger közelében már meg is kezdődött.
A kutatók számításai
A kutatók számításai szerint a Turkana-árok nagyjából négymillió évvel ezelőtt, egy hosszas vulkáni tevékenységet követően lépett az elvékonyodási fázisba. Ez az időpont egybeesik a legkorábbi emberelődök fosszíliáinak korával, amelyeket szép számmal találtak meg a Kelet-afrikai hasadékrendszerben.
A földtani átalakulások kedvező feltételeket teremtettek az üledékképződéshez, ami hozzájárult a leletek fennmaradásához. A felfedezés arra utal, hogy a terület nem feltétlenül volt fontosabb az emberi evolúció szempontjából más afrikai régióknál, csupán a geológiai viszonyok segítették elő a maradványok rendkívül jó megtartását.
„A tektonikai átmenet és a folytonos, vastag leletrétegek megjelenése közötti időbeli egybeesés azt sugallja, hogy az elvékonyodási fázis döntő feltételeket biztosított a fosszíliák megőrződéséhez. Úgy véljük, ezek a tektonikai változások alapvető szerepet játszottak a Turkana-árok zónájának kivételes paleoantropológiai leletanyagának kialakulásában” – fejtették ki a kutatók.