A WHO is elmondta véleményét a Nagy-Britannia és az Európai Unió közötti vakcinaháborúról
Az Egészségügyi Világszervezet több tisztviselője is felszólalt az Európai Unió egyik ötlete ellen, hogy visszafognák a vakcinák exportálását, így jogszabállyal csökkentenék a briteknek szállítandó vakcinák számát.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) etióp fõigazgatója (b2) sajtótájékoztatót tart a koronavírus terjedésérõl a szervezet genfi székházában 2020. január 30-án, amikor százhetvenre nõtt a tüdõgyulladást okozó új koronavírus áldozatainak száma Kínában. A WHO vészhelyzeti bizottsága nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetté nyilvánította a vírus által Kínában okozott tüdõgyulladás-járványt.
MTI/EPA/Keystone 
Dr. Tedrosz figyelmeztetett, hogy a vakcina-nacionalizmus több szempontból sem szerencsés, mindenekelőtt azért nem, mert ettől el fog húzódni a járvány, és számottevően később lehet csak véget vetni annak – idézte a BBC. Ehhez csatlakozott Mariangela Simao, a WHO igazgató-helyettese, aki úgy fogalmazott, ez egy nagyon aggasztó tendencia.
Dr. Tedrosz a Davosi Konferencián is felszólalt, ahol megjegyezte, hogy a vakcinák felhalmozása „továbbra is magas lángon tartja a járványt”, melynek következtében a világgazdaság újjáépítése is el fog húzódni. Ismét hozzátette: ha ez a trend folytatódik, globális morális katasztrófába fog süllyedni a világ.
A nyilatkozatok időzítése nem véletlen, ugyanis az elmúlt hét során azt figyelhettük, ahogy a frissen kilépett Nagy-Britannia és az Európai Unió között jóformán „vakcina-háború” tört ki. Ennek a katalizátora a Pfizer késlekedő szállítása, és az AstraZeneca bejelentése volt, miszerint 60 százalékkal csökkentik az EU-nak ígért első éves adatot.
Az Európai Unión belül jelentőssé vált a felháborodás, kontinentális és nemzetállami szinten is frusztrációjukat fejezték ki a politikusok, ráadásul többen azt firtatták, hogy ezáltal az AstraZeneca szerződést szegett, ami pedig teljességgel elfogadhatatlan. Sokan hivatkoztak Nagy-Britanniára, hogy ’de bezzeg’ ők időben megkapják az oltóanyagokat.
Az AstraZeneca vezérigazgatója erre válaszolt, melyben ismertette, hogy azért tudnak nagyobb mennyiségben szállítani a britekhez oltóanyagot, mert három hónappal hamarabb hoztak tető alá megállapodást a céggel, mint ami az Európai Uniónak sikerült. A három hónap elég volt arra, hogy az esetleges szállítási és gyártási akadályokat ki tudják küszöbölni.
A brit gyógyszergyártó ráadásul azt is jelezte, hogy a szerződésszegés fel sem merülhet, hiszen az Európai Unióval nem kötöttek olyan szerződést, melyben x mennyiségű oltóanyag leszállítására kötelezettséget vállalnak. A kontraktus a két fél között inkább olyan, hogy az AstraZeneca „minden tőle telhetőt” megtesz azért, hogy a lehető legnagyobb mennyiséget szállítsa le.
Az Unióban az is táplálta a frusztrációt, hogy az oltóanyag hiányában csúsznak az oltási programok, Spanyolországban és Franciaországban fel is függesztették egyes helyeken az oltások kiosztását, míg Magyarország az Európai Gyógyszerügynökséget megkerülve engedélyezte a kínai Sinopharm és az orosz Szputnyik V vakcinát, hogy így oldják meg a „nyugati gyártók” késéseit.
Ez az egész kialakult helyzet pedig azt a veszélyt hordozza, hogy így hosszabb ideig kell zárva tartani az egyes országoknak, ami csak még nagyobb csapást mér a gazdaságra, és azon belül is egyes szektorokra. Nem véletlen, hogy Lengyelországban és Olaszországban a vendéglátósok a polgári engedetlenséget választották, melyet Magyarországon is terveznek néhányan.
A kialakult helyzetben pedig az Európai Unió vetette fel az ötletet, hogy korlátozni fogják az exportálható vakcinák mennyiségét, amelynek a levét viszont Nagy-Britannia fogja meginni, hiszen a Pfizerral való megállapodása alapján a Brüsszelben található gyárukból szállítanak a számukra.
Egyelőre nem tudni még, hogy bevezeti-e a nagy felháborodást kiváltó javaslatot az Európai Unió, de amennyiben igen, újabb réteg telepedhet a kereskedelmi tömb és a kivált britek közötti de facto diplomáciai feszültségre.
