A réz akár a koronavírussal szemben is hatásos lehet

not image

Kulcsár Péter

2020. május 26. - 06:40

Már régóta bizonyított tény, hogy a réz elpusztítja a kórokozókat – miért nem használjuk akkor többet?

A New England Journal of Medicine tudományos lap legutóbbi publikációjában arról számoltak be, hogy míg a koronavírus a műanyag felületeken 3-4 napig, az acéltárgyakon pedig 2 napig volt fertőzőképes, addig a rézzel bevont tárgyak felszínéről mindössze 4 óra után eltűnt.

Ez egyáltalán nem meglepő, mivel ezt a vöröses színű fémet már az ősidők óta fertőtlenítésre használja az orvostudomány. Az ókori egyiptomiak és kínaiak a hasi és szívproblémákat gyakran rézérmékkel gyógyították, a föníciai harcosok pedig a bronzkardjaikról lemorzsolódó fémforgáccsal kezelték a sebeiket.

A réz biostatikus tulajdonsággal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a kórokozók egyszerűen képtelenek rajta szaporodni. Nem kell messzire mennünk, elég csak a szokásos tavaszi vagy őszi lemosó permetezésre gondolni, ahol rézgáliccal ölhetjük meg a növényeinken esetlegesen tanyázó gombaspórákat. A réz hatékonyságának kulcsa a fém kémiájában rejlik.

A legtöbb nehézfémnek antimikrobiális hatása van, azonban a réznek van egy szabad elektronja a külső elektronhéjon, amelynek köszönhetően kiváló vezetővé válik. Amint egy mikróba landol egy rézzel bevont felületen, azonnal ionok milliói kezdik őt bombázni, amelyek felsértik a sejtfalat vagy a vírus külső burkát és a bennük lévő fertőző RNS-eket, esetleg DNS-eket rendkívül gyorsan elpusztítják.

Acélnál, aranynál és ezüstnél nincs meg ez a plusz tulajdonság, így egészen meglepő, hogy például a nyílászárok kilincseit rozsdamentes acéllal vonják be, mivel ezek felületén apró mikrorepedések alakulhatnak ki, melyekben paradicsomba illő környezetet alakíthatnak ki maguknak a baktériumok és a vírusok.

A koronavírus esetében szintén nehéz elképzelni, hogy ne lenne hatásos ellene a réz. Bár egyelőre még konkrét kutatások az effektivitással kapcsolatban nem készültek, több jel is arra mutat, hogy a különleges fém segítségünkre lehet a COVID-19 kórokozójával szemben folytatott harcban.

Egy 2015-ös kutatás eredményeiből kiderült, hogy a 229E nevű koronavírus napokig fertőzőképes maradhat különféle felületeken, viszont a réz szinte azonnal inaktiválja a kórokozót; hasonló a helyzet az influenzával, az E. coli baktériummal is.

A tudósok mindeközben olyan vírusölő arcmaszkok fejlesztésén dolgoznak, melyek textíliájába rézrészecskéket szőnek. A Massachusettsi Amherest Egyetem védőmaszkja 99,95%-ban tömör rézhálóból készült és érintkezés után egyből megöli az összes kórokozót.

A rezet az elmúlt évtizedekben egyre ritkábban használták a kórházakban és az egészségügyi központokban, aminek a legfőbb oka az, hogy az iparosodás és az elektronikai cikkek elterjedése miatt egyre inkább az elektromos vezetői funkcionalitását helyezték előtérbe. A kitermelése és az előállítása eléggé drága és az orvosok inkább a sokkal olcsóbb gél-alapú fertőtlenítőszereket kezdték el alkalmazni a divatját múlt réz helyett.

Több kórházban azonban újból elkezdték a réz bevezetését a mindennapi praxisba. Nagy-Britanniában, Írországban, Japánban, Dél-Koreában, Dániában, Franciaországban, Brazíliában és az Egyesült Államokban már vannak olyan klinikák, ahol lecserélték az összes acélszerkezetet rézre – köztük az ajtókilincseket, a különböző fogantyúkat és fogasokat, ezzel pedig minimalizálták a fertőző betegségek továbbterjedését.

Nehéz megmondani, hogy a pandémia közepette hasznát vehetjük-e ennek a vörös fémnek, viszont fontos lenne felismerniük a szakembereknek, hogy igenis vállalható opció lenne addig, amíg nem készül el a vakcina.

Nem szabad bedőlnünk a pánikkeltő híreszteléseknek:

https://liner.hu/targyak-felszinerol-vagy-allatoktol-csak-minimalis-esellyel-kaphatjuk-el-a-koronavirust/