A Naprendszerünkhöz döbbenetesen hasonlító bolygórendszerben szinte minden ugyanúgy játszódik le

not image

Kulcsár Péter

2020. június 2. - 15:34

Csillagászok és asztrofizikusok a HR8799 kódnévre keresztelt bolygó-csoportosulásban különös jelenségekre figyeltek fel.

Csillagászok és asztrofizikusok a HR8799 kódnévre keresztelt bolygó-csoportosulásban különös jelenségekre figyeltek fel.

A HR8799 központi csillaga szinte megegyezik a Napunkkal, a Groningeni Egyetem és a SRON holland űrintézet kutatói szerint pedig a rendszerben található négy gázóriási ugyanolyan kozmikus becsapódásoknak van kitéve, mint a Jupiter vagy a Szaturnusz.

A mi Naprendszerünkben négy Föld-típusú bolygó, egy aszteroidaöv, négy gázóriás, még egy kisbolygóöv, valamint a Plútó található.

A belső bolygók fémekben és szilikátokban gazdagok, míg a külső planéták olyan illékony anyagokból állnak, mint a víz vagy a metán.

Az égitestek kialakulása közben a belső planéták képtelenek voltak egy vastagabb rétegű atmoszféra létrehozására, mivel az állandó napszelek egyszerűen elfújták a gázokat. A Nap forrósága meggátolta őket abban is, hogy víz maradhasson a felszínen. Ilyen szempontból a Föld szerencsésnek mondható a Merkúrhoz, a Vénuszhoz vagy a Marshoz képest.

A Naprendszer külső planétái ezzel szemben kevesebb napszélnek és napsugárzásnak vannak kitéve, így több jeget és rendkívül vastag légkört tudtak maguk köré formálni.

A kutatócsapat nemrég egy olyan szimulációt vázolt fel, melyben a HR8799 bolygórendszer mozgását modellezték és rájöttek, hogy a gázóriások tömegének növekedéséhez jelentősen hozzájárulhattak a környéken lévő kisbolygóöv meteorjai és aszteroidái.

A holland egyetemek asztronómusainak feltételezéseit a NASA James Webb Űrteleszkópjainak mérései is alátámasztották.

“Ha a teleszkópok az előre jósolt anyagmennyiségeket képesek megállapítani, az azt jelenti, hogy csakis az aszteroidaövekből származhatnak – ez a modellünkön is jól látszik.”

magyarázta Kateryna Frantseva, a tanulmány szerzője.

Frantseva nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy az égitestekre kerülő többletanyagok felhalmozódása sokkal nagyobb ütemben történhet.

“Ha még több ilyen jelenséget figyelünk meg a jövőben, akkor a folyamat aktívabb, mint azt a modellünkkel saccoltuk, ez pedig amiatt lehet, hogy a HR8799 jóval fiatalabb a Naprendszerünknél”, zárta gondolatait a csillagász.

Kapcsolódó hír:

https://liner.hu/megfejtettek-a-felettebb-ritka-aszteroida-titkat/