A mianmari katonaság 19 embert ítélt halálra

A jelentés szerint a gyilkosságra március 27-én került sor Yangon északi Okkalapa kerületében, Mianmar legnagyobb városában. A körzetben kihirdették a haditörvényt, amely lehetővé teszi a hadi bíróságok számára a büntetések kiszabását.

A megválasztott kormányt megdöntő katonai uralkodók szerint, pénteken az uralmuk elleni tiltakozó kampány fogyatkozni látszott, mert az emberek békét akarnak, valamint jelezték, hogy két éven belül választásokat tartanak – mely az első időintervallum, amelyet a demokráciához való visszatéréshez adtak. Soron kívül Órákon belül nagy bejelentéseket tehet a kormány

A helyszínen tartózkodó tanúk és a hírek szerint a csapatok puskagránátokkal lőtték a tüntetőket pénteken a Yangon melletti Bago városában, az összecsapás során pedig legalább 10 ember vesztette életét, akiknek holttestét egy pagoda belsejében halmozták fel.

A Myanmar Now és a Mawkun online hírmagazin szerint legalább 20 ember meghalt és sokan megsebesültek, ennél pontosabb információkat azonban egyelőre nem lehet tudni, mert a csapatok bekerítették a pagoda közelében lévő területet. A junta szóvivője, Zaw Min Tun dandártábornok fővárosban, Naypyitawban tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy az ország visszatér a normál helyzetbe, és a kormány minisztériumai és bankjai hamarosan folytatják működésüket.

Egy aktivista csoport szerint több mint 600 embert öltek meg a tüntetéseken fellépő biztonsági erők, a katonai uralom elleni tiltakozások és sztrájkok miatt az ország pedig jóformán leállt. „A tiltakozások csökkentésének oka a békét akaró emberek együttműködésének köszönhető, amit nagyra értékelünk” – mondta Zaw Min Tun. „Arra kérjük az embereket, hogy működjenek együtt a biztonsági erőkkel és segítsenek nekik.”

Szerinte a katonaság 248 halálesetet regisztrált, és tagadta, hogy automatikus fegyvereket használtak volna, valamint közölte, hogy az összecsapások során tizenhat rendőr is életét vesztette. A Politikai Foglyok Segítő Egyesületének aktivista csoportja szerint a tüntetések során csütörtök este 614 embert öltek meg, köztük 48 gyermeket, ezen felül több mint 2800 embert vettek őrizetbe – közölte a szervezet.

Egy mianmari, 18 nagykövetből álló csoport egy közös nyilatkozatban tett említést a tüntetőkről, melyet az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, az EU, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Korea, Svájc és számos más európai nemzet nagykövete is aláírt.
„Együtt vagyunk, hogy támogassuk mindazok reményeit és törekvéseit, akik hisznek egy szabad, igazságos, békés és demokratikus Mianmarban. Az erőszaknak le kell állnia, minden politikai fogvatartottat szabadon kell engedni, és vissza kell állítani a demokráciát.”

„A szomszédos országok és a nagy országok, valamint a politikában tevékenykedő hatalmas emberek javaslatait tiszteletben tartjuk” – mondta Zaw Min Tun. Ezután megvádolta Aun Szan Szu Kji-t, és a Nemzeti Szövetség a Demokráciáért párt tagjait is, és közölte, hogy a tiltakozó kampányt külföldi pénzekből finanszírozzák, de részleteket nem közölt az állításra vonatkozóan.

Szu Kji és párttársai egyébként azóta is őrizetben vannak, Zaw Min Tun mindeközben nyíltan kijelentette, hogy „álhír” az a jelentés, miszerint a nemzetközi közösség néhány tagja nem ismerte volna el a katonai kormányt, állítása szerint ugyanis minden külföldi, és szomszédos országgal együttműködnek. A menesztett mianmari törvényhozók pénteken sürgették az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsát, hogy tegyen lépéseket a katonaság ellen.

„Népünk kész bármilyen árat fizetni azért, hogy visszaszerezze jogait és szabadságát” – fogalmazott Zin Mar Aung, akit a kinevezett törvényhozók csoportjának megbízott külügyminiszterévé neveztek ki. Felszólította a Tanács tagjait, hogy gyakoroljanak közvetlen és közvetett nyomást a juntára. „Mianmar az állam kudarcának, az állam összeomlásának a szélén áll” – jelentette ki Richard Horsey, a Nemzetközi Kríziscsoport mianmari vezető tanácsadója az informális ENSZ-találkozón, amely a tanács tagjai által Mianmarral történt első nyilvános megbeszélése volt.

Az ENSZ mianmari különmegbízottja, Christine Schraner Burgener, meg akarta látogatni az országot, de elmondta, hogy a tábornokok visszautasították, ezért Bangkokba, a szomszédos Thaiföld fővárosába tudott csak elutazni. Burgener később csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a mianmari katonaság nem volt hajlandó fogadni, majd jelezte, készen áll a párbeszédre, miután az erőszak soha nem vezetett békés, és fenntartható megoldásokhoz – írja a CNN.