A koronavírus új mutációja súlyosbítja a betegek állapotát
A mai napig megközelítőleg 300 mutációját fedezték fel a koronavírusnak, azonban ezek egyike a tüskefehérjén változott, az új adatok szerint szinte mindenki ezzel a típussal fertőződik meg.
A mai napig megközelítőleg 300 mutációját fedezték fel a koronavírusnak, azonban ezek egyike a tüskefehérjén változott, az új adatok szerint szinte mindenki ezzel a típussal fertőződik meg.
A SciTech Daily folyóiratban megjelent legfrissebb houstoni kutatás szerint a véletlenszerű genetikai változások és az immunrendszer válasza miatt jött létre a D614G kódnevű koronavírus mutáció. A tüskefehérjéken található változások azok, melyek megnyitják az utat szervezetünkbe az új variánsnak.
Összesen 5000 houstoni beteget vizsgáltak, melynek eredménye az lett, hogy: amíg az első hullám esetén a betegek 71 százaléka fertőződött meg a vírus ezen fajtájával, addig mostanra ez az arány 99,9 százalékra növekedett. Annak ellenére, hogy a kutatás Amerikában készült, nem sok differenciát mutat a világszerte aktuális adatokhoz képest.
Júliusban 28 000, a világ minden tájáról vett mintákat vizsgáltak a szakértők, ott bebizonyosodott, hogy egy hónap alatt vált a legjellemzőbbé az új variáció előfordulása, tehát a D614G egyértelműen legyőzte a többi mutációt.
Egy másik brit kutatás mindezt megerősítette, ugyanis a 25 000 mintát vizsgáló szakemberek megállapították, hogy a D614G mutáció könnyebben hoz létre gócpontokat mert gyorsabban terjed a többi variánsnál.
Bár a természetes szelekció kifejezetten kedvez a vírus ezen mutációjának, a kutatók különböző álláspontokat fogalmaztak meg a témában. Az egyik ilyen elmélet az úgynevezett alapító hatás, miszerint az új mutáció kerülhetett be elsőként Európába és Észak-Amerikába, így terjedhetett ilyen gyorsan, előnyt kovácsolva a többi variánssal szemben.
A kórházak padlóján tanyázó baktériumok veszélyeztethetik a páciensek egészségét
A fent említett tüskefehérjének más mutációi is ismeretesek, de csak egy képes elkerülni azt a semlegesítő antitestet, melyet a szervezet a SARS-CoV-2 okozta fertőzések alkalmával elkezd termelni. Így tehát szabad utat kap, kikerülve az immunrendszert.
Ez a mutáció azonban kifejezetten ritka, bár azt nem tudjuk, hogy fertőzőképességen mennyit változtat. A kutatások egyelőre nem fedeztek fel olyan variánst mely a jövőben megjelenő oltások vagy a terápiás antitest-készítményekkel szemben is képes lenne így viselkedni. A mai napig egyelőre 285 koronavírus-mutációról tudunk, a vizsgálatok folyamatosak, annak érdekében, hogy minél hamarabb feltárják az újabb variánsokat. Azonban ahogyan telik az idő, nagy valószínűséggel egyre több variációját fogjuk megismerni ennek a vírusnak.
