A koronavírus elleni oltás a „márkák versenyévé” vált
Egészen másképp álltunk a koronavírus elleni oltóanyagokhoz 2020-ban: akkor még az volt a döntő, hogy melyik oltóanyag érkezik meg a leghamarabb, később azonban már az lett a legfontosabb szempont, hogy melyik a legbiztonságosabb és leghatékonyabb a klinikai vizsgálatok alapján.
Fotó: Unsplash/Ivan Diaz 
De ugorjunk előre 2021-be, amikor több biztonságos és hatékony vakcinát hagytak jóvá, és a világ egyes részein „márkaverseny” tapasztalható, s égető kérdéssé vált, hogy ki melyik márkájú vakcinát szeretné, vagy kaphatja meg. Az Egyesült Államokban a fiatal oltóorvosok a közösségi médiában közzéteszik oltóanyag preferenciáikat, mondván, hogy „csak a vonzó emberek kapják a Pfizer oltóanyagot”.
Az Egyesült Királyságban az Oxford/AstraZeneca vakcina hazafias érzelmeket vált ki, valamint kellemes érzéseket kelt a lakosságban a nem profitorientált gyökerek miatt, még akkor is, ha egyes fogyasztók a „szimpatikusabb” Pfizer vakcináját részesítik előnyben. Magyarországon a feszült hidegháborús politika újra felszínre került, mivel a fogyasztók a keleten vagy nyugaton kifejlesztett oltóanyaggal is beoltathatják magukat.
Ausztráliában azonban valami más történt: az 50 év alattiaknak szánt AstraZeneca-vakcinától való, áprilisban bejelentett eltávolodás óta a márka preferenciái inkább a biztonságról, mint a hatékonyságról szóltak. A jelenleg szakértői véleményezés alatt álló kutatások adatai és máshonnan származó jelentések azonban azt mutatják, hogy a fiatalabbak és a nem jogosultak még mindig megpróbálják beoltatni magukat bármilyen oltóanyaggal, tekintet nélkül a márkára, vagy az ajánlásokra.
Az, hogy egy adott vakcinából számos márka létezik, nem újdonság. Minden évben többféle márkájú influenza elleni vakcinát használnak a különböző korcsoportokban. Egy ausztrál férfi például több mint öt éve készít interjúkat az influenza elleni védőoltással kapcsolatban, és egyetlen résztvevő sem mondta neki, hogy egy bizonyos márkát részesítene előnyben.
A koronavírus elleni vakcinák esetében azonban már más a helyzet, mivel az emberek egyre inkább tisztában vannak a számukra és mások számára elérhető különböző márkákkal. Néhány résztvevő mégis megkérdőjelezi a márkákra való összpontosítást: egy 50 éves orvos például ezt mondta:
„Általában senkit sem érdekel, hogy milyen márkájú oltóanyagot kapunk! Az influenza elleni oltásnál… az emberek nem kezdenek el kérdezősködni, hogy „ez milyen márkájú?”.
Más résztvevők, például egy 71 éves férfi kritikusan nyilatkozott a márkák hangsúlyozásáról. Amikor megkérdezték a véleményét arról, hogy az 50 év alattiak Pfizert, az 50 év felettiek pedig AstraZenecát kapnak, megfordította a kérdést. Megkérdezte interjúalanyát, hogy megkapta-e az idei influenza elleni védőoltást (megkapta), és hogy tudja-e, melyik márkát kapta (nem tudta).
Mások is kifejezték valamilyen márkapreferenciájukat, és mindannyian nagyon is tisztában voltak a különböző márkákkal. Feltételezések szerint az influenza elleni vakcinákkal kapcsolatban az a különbség, hogy bár az egészségügyi szolgáltatókat tájékoztatják a különböző influenza elleni vakcinamárkákról, hogy biztonságosan be tudják oltani az embereket az életkoruknak megfelelő vakcinával, maguk a márkák soha nem szerepelnek a címlapon.
Az influenza elleni vakcinák márkáit mindig csak úgy adják el a fogyasztóknak, mint „az” influenza elleni vakcinát. A koronavírus oltóanyagmárkák azonban olyanok, mint egy büfé, amelyben a fogyasztóknak valójában nincs sok választási lehetőségük.
Oltási preferenciák Ausztráliában
A koronavírus elleni vakcinák márkaversenye és a vakcinahűségüket megosztó emberek nemzetközi példái nem ültethetők át közvetlenül Ausztráliába. Ez azért van így, mert ott a márkák elérhetősége nem választható el a rendszerszintű és vakcinaellátási problémáktól, például attól, hogy nincs elegendő megfelelő vakcina az adott korcsoportok számára, amelyeknek szükségük lenne rá.
Ausztráliában tehát a márkaversenyt nem tekintik az identitás szórakoztató kifejezésének, amely segíthet abban, hogy mindenki az oltások felé orientálódjon. Az országban ugyanis a márkapreferenciák sokkal inkább a változó oltási ajánlások és a pozitív vagy negatív híradások révén alakultak ki.
Ebben a tökéletlen forgatókönyvben a kormányoknak továbbra is támogatniuk kell a rendelkezésre álló oltóanyagokat, amelyeket az emberek koruknak és kockázati profiljuknak megfelelően biztonságosan megkaphatnak, nem pedig arra kell ösztönözniük az embereket, hogy várjanak az újakra.
A márkaverseny egyik kevés előnye, hogy az ausztrálok általában jobban ismerik a vakcinák kifejlesztése és biztonságossága mögött álló tudományt. A The Conversation által megkérdezettek többsége az utóbbi időben többet tudott meg a védőoltások tudományáról, és a legtöbben azt tervezték, hogy azzal oltatják be magukat, ami a rendelkezésükre áll, amikor az könnyen elérhetővé válik.
A legjobb dolog, amit tehetünk, hogy a márkanarratívát a jelentős korlátok között mérsékeljük, mivel az összes koronavírus elleni vakcina biztonságos és hatékony, és ha egy ország betegségprofilja megváltozik, akkor az arra vonatkozó ajánlások, hogy kinek melyik vakcinát kell kapnia, ismét változhatnak. Minden koronavírus elleni vakcina védi az egyént és a közösségeket, és hasznukra válik, éppen ezért a szakértők azt javasolják, ne merüljünk bele a márkaverseny kérdésébe.
