A koronavírus a levegőn kívül a vizeinket is megtisztíthatja
A COVID-19 járvány egyik legpozitívabb hatása kétségkívül a légszennyezettség csökkenése és a levegő kitisztulása, ami rég nem látott módon frissítette fel még a nagyvárosok korábban szmogos egét is.
A COVID-19 járvány egyik legpozitívabb hatása kétségkívül a légszennyezettség csökkenése és a levegő kitisztulása, ami rég nem látott módon frissítette fel még a nagyvárosok korábban szmogos egét is.
Az Észak-Karolina Egyetem Erdészeti és Környezetvédelmi Tanszéke legutóbbi tanulmányából kiderült, hogy a természetes vizek szintén jelentős javulást mutattak a pandémia idején, azonban azt még nem tudják, egészen pontosan ez milyen mértékű lehetett.
A kutatók szerint a járvány következtében felfüggesztett gazdaság és a karantén intézkedések egyértelműen hozzájárultak a vízfelszín ideiglenes tisztulásához.
A tanulmány szerzői rámutattak, hogy a NASA által március 23. és aprilis 5. között begyűjtött műholdadatok jelzik a levegőben található szennyező anyagok, legfőképpen a nitrogén-dioxid koncentrációjának szignifikáns csökkenését. Ez a gáz szoros összefüggésben áll a fosszilis üzemanyagok ipari és közlekedésben történő felhasználásával.
Dennis Hallema, az NC State hidrológus professzora és a kutatás vezetője elmondta, hogy az előző években tapasztalt szennyezés mértékéhez viszonyítva nyilvánvaló a különbség, ami főleg az utazás korlátozása és a szigorú óvintézkedések életbe léptetésének köszönhető.
Ezután észak-karolinai térképeket vizsgáltak ugyanabból a márciusi és áprilisi időszakból 2019-ből és 2020-ból. Kiderült, hogy a troposzférában észlelt nitrogén-dioxid szint az előző évben mért mennyiséghez képest 40%-kal alacsonyabb értékeket mutatott. A Párizshoz, Londonhoz és New Yorkhoz hasonló nagyvárosokon kívül még a kisebb településeken is észrevehetőek az eltérések.
A kutatócsapat megjegyezte, hogy a levegő és a víz minősége kéz a kézben járnak, így a jövőben még a mostaninál is tisztább és áttetszőbb vízfelszínekre számíthatunk. Hozzátették azonban, hogy a vízrendszerek rendkívül bonyolultak és a fejlődéseknek idő kell ahhoz, hogy végbemenjenek, ezért különböző térségekben más és más előrelépések lesznek.
A régiók urbanizáltsága, valamint a fizikai és geológiai jellemzők egyaránt befolyásolhatják, mennyire tisztulhatnak ki a vizeink.
„A víz beszivároghat a talajba, ami kiszűri a szennyeződések nagy részét. Itt akár hónapokig is maradhat, utána kerül csak bele az áramokba és a folyamokba. Ha viszont kis területen magas koncentrációjú eső esik vagy árvizek alakulnak ki, akkor a vízlefolyás sokkal gyorsabban történhet, ekkor pedig a kémiai anyagok szintje megemelkedik.”
magyarázta Hallema.
A természetes körforgásból származó vízutánpótlás tehát minőségbeli javuláson mehet keresztül, azonban ez a fejlődés sajnos lokalizált és rövid ideig tartó lesz csak.
Ennek ellenére jó hírként foghatjuk fel, hogy az ivóvizeink és a felszíni vízkészleteink kitisztulhatnak, ezért a fejlődő országok lakosai alacsonyabb kockázat mellett ihatják a létfontosságú folyadékot a természetes forrásokból.
