A kórházba került koronavírus-betegek egyharmadánál súlyos mentális zavarok alakulhatnak ki
Háromból egy kórházi ellátásra szoruló COVID-19 páciensnél zavarodottságot, delíriumot és egyéb mentális elváltozásokat okozhat a kórokozó.
Budapest, 2020. augusztus 27.
Védőruhába öltözött egészségügyi dolgozó koronavírussal fertőzött beteg szerepét eljátszó statisztát lát el a járványügyi bevetési egység gyakorlatán az Észak-Közép-budai Centrum Új Szent János Kórház és Szakrendelő Kútvölgyi tömbjében, Budapesten 2020. augusztus 27-én.
MTI/Balogh Zoltán 
Háromból egy kórházi ellátásra szoruló COVID-19 páciensnél zavarodottságot, delíriumot és egyéb mentális elváltozásokat okozhat a kórokozó.
Az Annals of Clinical and Translational Neurology tudományos folyóiratban nemrég közzétett tanulmányban március 5. és április 6. között a chicagói Northwestern Medicine egészségügyi ellátórendszerhez tartozó klinikákra szállított 509 koronavírusos beteg adatait vizsgálták meg tüzetesebben.
Azok a személyek, akiknél felléptek a mentális zavarok, háromszor tovább tartózkodtak a kórházakban. Miután hazaküldték őket, mindössze 32 százalékuk volt képes arra, hogy elvégezzék a korábban napi rutinnak számító feladatokat, mint például a főzést vagy a számlák befizetését.
Dr. Igor Koralnik neurológus, egyben a tanulmány főszerzője kiemelte, az orvosi nyelven enkefalopátiának nevezett állapot következtében hétszer nagyobb az esélye a halálnak. Ez azt jelenti, hogy akiknél nem jelentkeztek az idegrendszeri problémák, jóval kisebb rizikóval eshetnek csak áldozatául a koronavírus-fertőzésnek.
„Az enkefalopátia egy általános elnevezés, ami arra utal, hogy valami nincs rendben az aggyal. Legfőképpen olyan tünetek a jellemzőek, mint a koncentráció és a rövid távú memória elvesztése, a bizonytalanság, a kábultság és a kómához hasonlító válaszképtelenség.”
mondta Koralnik.
A szakember hozzátette, egyelőre még nem tudták megmagyarázni, mi állhat az enkefalopátia kialakulása mögött. Az idősebb betegeknél gyakori tünetek gyakran a gyulladással és vérkeringéssel kapcsolatos rendellenességekkel együtt jelentkeznek, azt viszont nem tudják az orvosok sem megmondani, hogy miért.
Nagyon kevés bizonyíték van arra, hogy a vírus közvetlenül támadja meg az agysejteket, a legtöbb szakértő úgy gondolja, hogy a negatív neurológiai hatásokat valószínűleg az immunrendszer gyulladásokkal szembeni túlzott reakciója válthatja ki.
