Dollár
392,10 Ft
Euró
405,71 Ft
Font
469,76 Ft
Bitcoin
16,903 $

A gyermekek komoly kockázatnak vannak kitéve a pandémia alatt

Fotó: Flickr/Steve Slater
not image

Borbély Fanni

2021. március 13. - 08:35

A mai napig hallani a szülőktől, hogy “egy kis piszok nem árt a gyereknek”, hiszen mint ismeretes, nem érdemes buborékban tartani a gyermekeket, ugyanis szervezetükre jó hatással van, ha találkoznak egy kis piszokkal, hogy időben képesek felkészülni a jövőbeni betegségekre.

Az alapvető ötlet lényege, hogy mivel egy olyan világban élünk, ahol mindenhol baktériumok, paraziták, vírusok és gombák vesznek minket körbe, születésünk után elengedhetetlen, hogy immunrendszerünk találkozzon ezekkel a kórokozókkal annak érdekében, hogy a későbbiekben a szervezet felismerje a betegséget, és kezelni tudja azt.

Soron kívül Medvegyev szerint a NATO Patriot-rendszerei is célpontokká válhatnak Ukrajnában

Az immunrendszert leginkább egy tanulási eszközhöz lehetne hasonlítani, mely születéskor hasonlít egy hardverrel és szoftverrel rendelkező, csekély mennyiségű adatot tartalmazó számítógépre. Éppen ezért folyamatosan további adatokat kell szolgáltatni számára a születést követő első években, más emberektől és természetes környezetből származó mikroorganizmusokkal való érintkezés útján.

Az immunrendszernek számos hatékony mechanizmusa van a kórokozók elpusztítására, melyet gondosan szabályozni kell annak biztosítása érdekében, hogy a veszélyes mikrobákat eltávolítsa a szervezetből, anélkül, hogy túlzott kárt okozna saját szöveteinkben. Életünk korai szakaszában a környezetünkkel folytatott kölcsönhatások elengedhetetlenek ahhoz, hogy immunrendszerünk megtanuljon különbséget tenni a biztonságos és a veszélyes betegségeket okozó mikrobák között.

Testünket kívül és belül olyan mikroorganizmusok borítják, melyek normális körülmények között boldogan együtt élnek velünk és elősegítik az immunrendszer normális működését. Ha a csecsemők és a kisgyermekek nincsenek kellőképpen kitéve a körülöttük lévő mikrobiális világnak, akkor veszélybe kerülhet saját immunrendszerük megfelelő működése.

Visszatérve a számítógépes analógiához, a szoftverbe feltöltött adatok a születést követően hiányosak, az adatok hiánya pedig megtévesztheti az immunrendszert, így később nem tudja majd meghatározni, hogy mi az, ami valóban veszélyes és mi az, amire nem szabad reagálni. Egyértelműen fogalmazva, ez a forgatókönyv elősegítheti az allergia, az asztma és az autoimmun betegségek kialakulását.

A szakemberek egyöntetűen eltávolodnak a „higiéniai hipotézis” kifejezés használatától, mert félreértelmezhető oly módon, hogy a higiénia nem tesz jót a fejlődő immunrendszer számára. Ez azonban nem igaz, de senki sem szorgalmazhatja, hogy a gyermek egyen homokot, hogy kellő mennyiségű mikrobával találkozhasson, éppen azért a moderálás és a célzott higiénia lenne a legcélszerűbb.

Pontosabban a megfelelő higiéniát kellene gyakorolnunk a fertőző betegségek megelőzésének érdekében, ugyanakkor lehetővé kell tenni immunrendszerünk számára, hogy kölcsönhatásba lépjen a biztonságos és nélkülözhetetlen mikrobákkal. Számos közepes jövedelmű országban az allergiás betegségek tetőzését tapasztalták az elmúlt évtizedekben. Ez részben a megnövekedett urbanizációnak köszönhető, mely hasonló a “betondzsungelekben” való élethez, ahol a természetes környezet csak elvétve megtalálható.

Az eddigi kutatási adatok arra utalnak, hogy a koronavírus nem jelent nagyobb veszélyt a gyermekek számára, mint az influenza. A gyermekek társadalmi interakciói azonban szigorúan korlátozottak, mivel az iskolák világszerte bezárták kapuikat. A legtöbb tanórán kívüli tevékenységüket törölték, és többnyire nem indokolt, hogy elhagyják otthonukat. Még a levegőt is gyakran maszkon keresztül veszik, és gyakorta használják a kézfertőtlenítő szereket is, azonban a koronavírus-járvány lassításának érdekében meghozott zárolási és korlátozási politikák ellentmondanak a gyermekek megfelelő immunológiai fejlődésének biztosításával.

A helyzet legkritikusabb pontja pedig az, hogy míg a korábban ideiglenesnek vélt korlátozások és kijárási tilalmak némiképp csökkentették a járványgörbét, az alapvetően is fejletlen immunrendszerrel rendelkező gyermekek szervezete a lezárások okozta interakció hiánya miatt a korábbinál is gyengébben működik, ez pedig azt jelenti, hogy fogékonyabbak a betegségekre, így a koronavírusra is.

Noha az immunrendszerünk nagyjából hatéves korunkra fejlődik ki, néhány igen fontos alkotóelem csak a serdülőkor környékén fejlődik ki rendesen. A korábbi vélekedésekkel ellentétben így a felnőtteknek nem feltétlen kell aggódniuk amiatt, hogy a csökkent interakciók nyomán immunrendszerük védekezőképessége jelentősen legyengül a karantén ideje alatt. Ennek a járványnak egy szerencsétlen és alulértékelt hosszú távú öröksége valószínűleg a “pandémiás fiatalok” csoportja lesz, amelyek felnőnek, és az átlagosnál magasabb arányban szenvednek majd allergiában, asztmában és autoimmun betegségekben.

ads

Van egy sztorid?

Szemtanúja voltál valaminek, vagy épp van egy olyan történeted, melyet szívesen megosztanál másokkal?

Küldd el nekünk, és amennyiben érdekesnek találjuk, úgy közzétesszük azt oldalunkon.