Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
367,76 Ft
Euró
393,30 Ft
Font
458,49 Ft
Bitcoin
63,468 $

A Globális felmelegedés egyértelműen növeli a tűzvészek kockázatát

Egy friss brit elemzés szerint hiba lenne azt gondolni, hogy a két jelenség között semmilyen kapcsolat nincs.

Greenbox

Takács Petra

Szerkesztő

Az Ausztráliában tomboló bozóttüzek ismeretében kifejezetten érdemes odafigyelni az elemzésre, amelynek elkészítésében a Kelet-angliai Egyetem, a Brit Meteorológiai Intézet Hadley Klímakutató Központja, az Exeteri Egyetem és az Imperial College London tudósai vettek részt. Az elemzéshez 57, szigorú szakmai bírálaton átesett tanulmány adatait használták fel, melyek mindegyikét az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének 2013-as jelentése óta publikálták.

Nem meglepő módon kivétel nélkül az összes tanulmány azt állapította meg, hogy kimutatható kapcsolat van a klímaváltozás és a tűzidőjárás gyakoriságának vagy súlyosságának fokozódása között. A tűzidőjárás fogalmat akkor használják, amikor az időjárási tényezők tökéletes táptalajt szolgáltatnak a tüzek terjedéséhez, vagyis egyszerre nagy a meleg, alacsony a páratartalom, kevés az eső és gyakoriak a szelek. Soron kívül Kettészakadt a Mercedes, ami a hídnak csapódott Szegeden (fotók, videó)

A globális hőmérsékletek emelkedése, a gyakoribb hőhullámok és a velük összefüggő aszályok fokozzák a tűzvészek valószínűségét azzal, hogy elősegítik a forró és száraz tűzidőjárás kialakulását.

Megfigyelési adatok mutatják, hogy a tűzidőjárási szezonok nagyjából 25 százalékkal lettek hosszabbak a Föld növényzettel borított felszínén, ami globálisan mintegy 20 százalékos növekedést jelent a tűzidőjárás szezonjának globális átlaghosszúságában.

„Számos régióban, az Egyesült Államok és Kanada nyugati részén, Dél-Európában, Skandináviában és Amazóniában, Szibériában és Ausztráliában is azt láttuk az 57 elemzett munka alapján, hogy az emberi tevékenység okozta melegedés már fokozta a tűzidőjárás globális gyakoriságát és súlyosságát, ezzel pedig a futótüzek kockázatát” – mondta Matthew Jones, az UEA kutatója, az elemzés vezető szerzője.

A tudós szerint azonban arra is van bizonyíték, hogy az ember befolyásolni képes, hogy ebből a tűzkockázatból valóban lángok lobbannak-e fel, mindenekelőtt földhasználati döntésekkel és a tűzforrások kontrolljával.

Globálisan csökkent a felégett területek nagysága az elmúlt évtizedekben, nagyrészt a szavannák mezőgazdasági művelés alá vonása és a tűzoltás javulása miatt. Ezzel szemben több a felperzselt terület a zárt lombozatú erdőkben, valószínűleg a felmelegedés és az erdőirtás kettős nyomása miatt.