A G7-ek Kínának szóló üzenetet fontolgatnak: a Nyugatnak még nincs vége
A hét gazdag demokrácia csoportja kedden megvitatja, hogy miként lehet a Kína és Oroszország által támasztott kihívásokkal szemben fellépni anélkül, hogy megpróbálnák Pekinget megfékezni vagy fokoznák a feszültséget a Kremllel – közölte két vezető diplomata.
Dominic Raab brit külügyminiszter (k) a hét vezetõ ipari hatalom (G7) külügyminisztereinek találkozóján Londonban 2021. május 4-én.
MTI/EPA pool/Andy Rain 
Az 1975-ben a Nyugat leggazdagabb országainak fórumaként alapított G7 a válságok – például az OPEC olajembargó – megvitatásának céljából alakult meg, most pedig a két hatalmas és egyre magabiztosabb országgal szembeni válaszlépésekről, valamint a világjárványról és az éghajlatváltozásról vitáznak.
„Nem az a célunk, hogy megpróbáljuk megfékezni vagy lefogni Kínát” – mondta hétfőn az újságíróknak Antony Blinken, Joe Biden amerikai elnök külügyminisztere a találkozó előtt. Hozzátette, a Nyugat meg fogja védeni „a nemzetközi szabályokon alapuló rendet” bármely ország, köztük Kína felforgató kísérleteitől.
A kedd délelőtti megbeszélések középpontjában Kína áll, míg a délutáni tárgyalások Oroszországról szólnak, többek között arról, hogyan reagáljanak az ukrán határon végrehajtott csapatmanőverre és Alekszej Navalnij, a Kreml bírálójának bebörtönzésére.
Kína elmúlt 40 év során bekövetkezett látványos gazdasági és katonai felemelkedését a diplomaták és a befektetők az utóbbi idők legjelentősebb geopolitikai eseményének tartják a Szovjetunió 1991-es bukása mellett, amely véget vetett a hidegháborúnak.
A G7-ek együttesen még mindig hatalmas ütőerővel bírnak: mintegy 40 billió dolláros gazdasági befolyással rendelkeznek, továbbá a világ öt hivatalos nukleáris hatalmából hármat birtokolnak.
Oroszország 1997-ben került be a G8-ba, ám ezt 2014-ben felfüggesztették, miután elcsatolták a Krímet Ukrajnától. Kína, amely ma a világ második legnagyobb gazdasága, soha nem volt tagja a G7-nek.
Az Egyesült Királyság arra törekszik, hogy a G7-partnerek határozott lépéseket fogadjanak el a demokráciák védelme érdekében egy olyan időszakban, amikor Kína gazdasági befolyása és Oroszország rosszindulatú tevékenysége azzal fenyeget, hogy aláássa az eddigi erőfeszítéseket.
„Az Egyesült Királyság G7-elnöksége lehetőséget kínál arra, hogy összehozza a nyitott, demokratikus társadalmakat, és egységet mutasson egy olyan időszakban, amikor erre nagy szükség van a közös kihívások és a növekvő fenyegetések leküzdéséhez” – mondta Dominic Raab brit külügyminiszter.
Hosszabb távon mind Washingtonban, mind az európai fővárosokban mély aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a Nyugatnak hogyan kellene viselkednie Pekinggel és Moszkvával szemben, amelyek egyöntetűen azt állítják, hogy a nyugati kritika indokolatlan és kontraproduktív.
Blinken elmondta, hogy az Egyesült Államok stabilabb kapcsolatokat szeretne Oroszországgal, de sok függ attól, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hogyan dönt a cselekvésről, különösen az olyan színtereken, mint Ukrajna, ahová Blinken a hét végén látogat el.
„Megerősítettük, hogy rendíthetetlenül támogatjuk Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását” – mondta Blinken – „Nem törekszünk az eszkalációra: mi inkább egy stabilabb, kiszámíthatóbb kapcsolatot szeretnénk. És ha Oroszország ebbe az irányba mozdul el, akkor mi is így fogunk tenni”.
A miniszterek közben megalapozzák Biden első tervezett külföldi útját hivatalba lépése óta: a G7-ek jövő hónapban az Egyesült Királyságban tartandó csúcstalálkozóját. A G7-tagok mellett Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Olaszország és az Egyesült Államok miniszterei mellett Ausztrália, India, Dél-Afrika és Dél-Korea minisztereit is meghívták erre a hétre – írja a Reuters.
