A berögzült szokások és a vírustagadás nehezítik a járványkezelést Irakban

Bagdad egyik legnagyobb állami kórházában több tucat ember várakozik a beteg rokonára. Ez a jelenet elsőre nem tűnhet furcsának, azonban ha ezt kiegészítjük azzal a ténnyel, hogy senkin nem volt maszk a váróteremben, akkor máris másképp fest a helyzet. A szakértők pedig figyelmeztetnek: nem szabad kibújni a szabályok alól, mert halálos hullám jöhet.

„Nem hiszek a koronavírusban, egyedül Istenben hiszek” – mondta a 21 éves Ali Abbas, aki a kórház padlóján várakozik beteg édesapjára, megtagadva az intézmény szabályait, mely előírja a kötelező maszkviselést. Irakban a koronavírus-járvány elleni védekezést pedig nagyban nehezíti, hogy többen állnak úgy hozzá a pandémiához, mint Abbas. Soron kívül Órákon belül nagy bejelentéseket tehet a kormány

A berobbant esetszámokra reagálva Irak szigorú korlátozásokat vezetett be: hétvégén egész napos kijárási tilalom van, míg hétfőtől csütörtökig este 8-tól hajnali 5-ig tart a tilalom. A mecseteket és az iskolákat bezárták, a nagyobb rendezvényeket betiltották, és a kormány megerősítette, hogy mindenkivel be fogják tartatni a védőfelszerelések viseletét. A kormány ezen felül belengette, hogy akár teljes karantén alá vonhatják az országot, vagyis lezárhatják a határokat és a reptereket.

Mindezt a járványügyi adatokkal lehet indokolni, ugyanis az egy hónappal ezelőtti napi 600 körüli fertőzötti számhoz képest most már naponta 3000-4000 fertőzöttet is azonosítanak, ami már nagyon közelít a szeptemberi csúcshoz, a több mint 5000-hez, az egészségügyi minisztérium pedig megerősítette, az új fertőzések több mint felét a brit variáns okozza. A járvány kitörése óta Irakban már több mint 664 ezer beteget regisztráltak, akik közül 13 245 iraki vesztette életét.

Az AP hírügynökség több orvost is megszólaltatott, akik egyetértettek abban, hogy lehetett a fertőzöttek számának jelentős megemelkedésére. Mindezért elsősorban a lakosságot hibáztatják, akik egyszerűen nem vették elég komolyan a korlátozásokat, valamint a kormányt, amely szerintük nem képes betartatni azokat.

Mohammed Shahada, a bagdadi Al-Zahra kórház pulmunológusa ennek kapcsán meglehetősen éles kritikát fogalmazott meg:

„Én orvosként nem a járvány ellen küzdök, hanem a lakosság tudatlansága ellen”

Az Al-Zahra kórházban úgy kezdték az évet, hogy a 90 férőhelyes intenzív osztályon mindössze négy súlyos állapotban lévő koronavírus-fertőzöttet ápoltak, február elejére ez a szám azonban 30 fölé emelkedett, és arra számítanak, hogy még magasabb lesz ez a szám. Mint Shahada is mondta, többen inkább kisétáltak a kórházból, mintsem betartsák a maszkviselési szabályokat.

Az egészségügyi minisztérium február elején egy közleményben ismertette, hogy a koronavírus-fertőzöttek száma legfőképp a vallási tevékenységek miatt kezdett el növekedni, mint a zarándoklatok és a csoportos imádságok.

A minisztérium ezen felül megjegyezte, hogy a piacokon, éttermekben, bevásárlóközpontokban összegyűlt nagy tömegek is jelentős problémát okoznak a járvány szempontjából, ugyanis valamennyien kézfogással és puszival köszöntik egymást, megágyazva ezzel a terjedésnek.

Volt egy harmadik tényező is, amit a szakértők megjegyeztek ennek viszonylatában, amely szintén nagymértékben nehezíti a védekezést: nagyon sokan még a létezését is megkérdőjelezik a járványnak, és ez egyre inkább uralkodó álláspont kezd lenni.

„Olyan, mint egy influenza. Kétszer is bementem a kórházba, és egyszer sem fertőződtem meg”

mondta a 28 éves, diplomával rendelkező Yahya Shammari.

A 32 éves Rahem Shabib pedig azt érzékelte, hogy nem sokkal a Síita muszlimok számára kiemelt fontosságú Arbaeen zarándoklatot követően csökkent a koronavírus-fertőzöttek száma, ezért azt a következtetést vonta le: „Isten erősebb a COVID-19-nél”. Hozzátartozik a teljes képhez, hogy a pandémiára tekintettel az iraki kormány megtiltotta, hogy külföldiek részt vegyenek a zarándoklaton.

Mac Skelton, a Sulaimaniyah-ban található Iraki-Amerikai Egyetem orvosi szociológusa úgy fogalmazott, hogy ez a fajta magatartás, amelyet az irakiak tanúsítanak, nem a tudatlansághoz vezethető vissza, hanem inkább a lakosok által folyamatosan megélt valóságra:

„Nagyon súlyos csapásokkal kellett szembenézni az irakiaknak az elmúlt évtizedek során, köztük háborúval, politikai erőszakkal és szankciókkal. A COVID-19 ehhez képest számukra nem tűnhet különösebben nagy problémának”

Skelton hozzátette, hogy a kórházakra fókuszálva kormányintézkedések nem állnak összhangban azzal, ahogyan az átlagos irakiak egy betegséget kezelnek. A hosszú évek szektaharcai és polgárháborúi miatt gyakori volt, hogy az egészségügyi ellátás nem létező fogalom volt, ezért saját stratégiákat dolgoztak ki a betegségek kezelésére.

Ilyen stratégia, hogy a gyógyszerészektől, ápolóktól vagy a szomszédjaiktól kértek segítséget, esetenként pedig másik országba is átmentek, hogy kezelést kapjanak. Hozzátette: az orvosok nagy része nincs meglepve, hogy a betegek inkább nem mennének kórházba, már csak abban az esetben, ha nem kapnak levegőt és nem marad választásuk.

Ez pedig azt is jelenti, hogy az iraki egészségügyi minisztérium hivatalos statisztikái nem felelnek meg a valóságnak, tekintve azt is, hogy sokan nem vesznek igénybe koronavírus-tesztet, hanem a tüntetek jelentkezésénél inkább otthon maradnak.

Irakban ugyanis már a hetvenes évek óta egy erősen centralizált egészségügyi ellátórendszer működik, amihez azóta nem nyúltak, egy kormány sem fektetett ebbe a szektorba. Az ország valósága azonban gyorsan változott ez idő alatt, kezdve a polgárháborútól Szaddam Huszeinen át a 2003-as amerikai invázióig.

Mindennek ellenére az iraki egészségügyi rendszer eddig bírja a strapát, egyelőre még nem volt hiány sem személyzetből, sem egészségügyi felszerelésekből, sem pedig az intenzív osztálybeli kapacitásból. Az orvosok viszont attól tartanak, hogy ez egy súlyosabb járványkitöréssel azonnal megváltozhat.

Az egészségügyi minisztérium bejelentette korábban, hogy terveik szerint márciusban kezdik az irakiak tömeges oltását. Ehhez már sikerült lekötniük 1.5 millió Pfizer-BioNTech vakcinát, valamint megállapodást kötöttek további 2 millió AstraZeneca oltóanyagra. Egyelőre arról viszont nem sokat tudni, mi az oltások pontos menetrendje.

A kormányban pedig azon aggódnak, főleg az új esetszám-emelkedésekre tekintettel, hogy az irakiak nem fogják tudni levetkőzni régi szokásaikat, még ha ideiglenesen is. Ez megmutatkozott szeptemberben már, amikor feloldották a korlátozásokat a javuló vírushelyzet miatt, hiszen úgy tért vissza az élet Irakba, mintha sosem szűnt volna meg. Hasszan Al-Tamimi, Irak egészségügyi minisztere szerint pont ezen a hozzáálláson kell változtatni:

„Meg kell változtatni a lakosság hozzáállását, ez az egyetlen esélyünk, hogy egy újabb halálos járványkitörést megfékezzünk”