63 főre emelkedett a kabuli robbantás áldozatainak száma

Sérült tanulót tolnak hordágyon egy robbantásos merénylet után az afgán fõvárosban, Kabulban 2021. május 8-án. Legkevesebb negyven ember meghalt a támadásban, amelyet egy iskola közelében követtek el. Az áldozatok a hatóságok tájékoztatása szerint mindannyian civilek, vannak köztük fiatal diákok is. MTI/AP/Rahmat Gul
not image

Borbély Fanni

2021.május.9 - 17:22

A legfrissebb hírek szerint 63 főre emelkedett a kabuli lányiskola melletti robbantás halálos áldozatainak száma, a helyi tisztviselők tájékoztatása szerint jelenleg 150 embert kezelnek különböző sérülésekkel, az áldozatok és a sérültek többsége pedig az iskola tanulója volt.

A belügyminisztérium (MOI) közölte, hogy a tragédia szombat délután történt a Szejjid es-Suhadá iskola közelében, a Dasht-e-Barchi negyedben, a robbanást pedig egy autóbomba okozta, amelyet két IED-robbantás követett – közölte Tariq Arian belügyminisztériumi szóvivő vasárnap.

Zabiullah Mojahid tálib szóvivő a médiának küldött üzenetében tagadta, hogy köze lenne a robbanáshoz, a felelősségre vonásról pedig egyelőre szintén nem érkezett bejelentés.

Az afganisztáni Tolo News szerint az incidens akkor történt, amikor a diákok elindultak kifelé az iskolából. “Először egy autóbomba robbant, majd két további robbanás történt a kabuli lányiskola közelében” – mondta Ibrahim, az iskola egyik tanára.

Kabul, 2021. május 8. Halottakat próbálnak azonosítani egy robbantásos merénylet után az afgán fõvárosban, Kabulban 2021. május 8-án. Legkevesebb negyven ember meghalt a támadásban, amelyet egy iskola közelében követtek el. Az áldozatok a hatóságok tájékoztatása szerint mindannyian civilek, vannak köztük fiatal diákok is. MTI/AP/Rahmat Gul

Afganisztánban az elmúlt hónapokban sorozatos autós robbantások történtek, annak ellenére, hogy a katari fővárosban, Dohában béketárgyalások folynak a felkelő tálibok és a kormány tárgyalócsoportjai között.

A két évtizede háborúban álló országban az erőszak továbbra is elfogadhatatlanul magas szinteket ér el – mondják a külföldi kormányok és intézmények –, és azonnali tűzszünetet követelnek az afgán kormány és a tálibok között.

Május 1-jén az Egyesült Államok megkezdte egy bázis átadását az afgán hadseregnek Helmand tartományban, ahol a korábbi években a leghevesebb harcok folytak a tálib erők ellen. Ez a bázis egyike azon katonai létesítményeknek, amelyeket a Joe Biden elnök által a múlt hónapban bejelentett kivonulás részeként átadnak az afgán biztonsági erőknek – írja a CNN.

Az amerikai és a nemzetközi csapatok kivonása azonban veszélybe sodorhatja a nők jogai terén elért eredményeket Afganisztánban, még akkor is, ha a tálibok nem veszik át teljesen a hatalmat – derül ki egy nemrég nyilvánosságra hozott amerikai hírszerzési jelentésből.

A Nemzeti Hírszerzési Tanács értékelése szerint az elmúlt két évtizedben elért előrelépés “valószínűleg inkább a külső nyomásnak, mint a hazai támogatásnak köszönhető, ami arra utal, hogy a koalíciós kivonulás után veszélybe kerülne, még a tálibok visszafordítására irányuló erőfeszítések nélkül is”.

A kétoldalas jelentés, amelyet Jeanne Shaheen szenátor kérésére hoztak nyilvánosságra, komor értékelést ad, mivel egyre nagyobb a félelem az afganisztáni nők nehezen kivívott jogainak esetleges csorbulásával kapcsolatban, amint az amerikai és NATO-erők közel két évtizedes jelenlét után megkezdik a kivonulást.

A Biden-kormányzat tisztviselői figyelmeztettek, hogy a tálibok nem fognak nemzetközi legitimitást szerezni a hatalom erőszakos átvételével vagy a nők jogainak korlátozásával. A CNN Biden kivonulásának bejelentése után közzétett véleménycikkében az afgán kormány tárgyalócsoportjának három női tagja arra figyelmeztetett, hogy “ha a tálibok nem hiszik el, hogy az Egyesült Államok szilárdan elkötelezett a stabil és demokratikus Afganisztán mellett, az bajba sodorhatja a jövőbeli tárgyalásokat”.