310 millió éves megkövesedett agyra bukkantak paleontológusok

Russell Bicknell
not image

Kulcsár Péter

2021. augusztus 3. - 16:24

Kutatók minden idők legrégebbi megkövült agymintáját találták meg egy 310 millió éve elpusztult tőfarkú rák fosszilizálódott lenyomatában.

A legtöbb fosszília a triász korból maradt fenn, vagyis nagyjából 230 millió évvel ezelőttről, ennyi idő ugyanis elegendő volt ahhoz, hogy a keményebb porcok és csontok kövületté váljanak.

Ezzel szemben a lágy szövetek sajnos nem maradtak fenn az utókor számára, mivel hamarabb elporladtak, minthogy végbe mehetett volna rajtuk a kövületté válás rendkívül bonyolult és hosszadalmas folyamata.

Az úgynevezett Burgess Shale-típusú fosszíliák ezzel szemben képesek megőrizni ezeket a finom szöveteket is, mivel sáros, iszapos körülmények között vas-karbonáttá, vagyis szideritté alakulnak az évmilliók során.

A New England Egyetem kutatói az Eupropps danae tudományos névre keresztelt tőfarkú rákok egyik mintájában bukkantak rá a megőrzött agyszövetekre, amelyekről kiderült, hogy több mint 310 millió éve kaolinit ásvány formájában voltak jelen a Föld mélyén.

Mindez arra utal, hogy valóban olyan mintáról van szó, aminek igazából el kellett volna néhány hónap alatt száradni, ez mégsem történt meg, mivel olyan területen ágyazódott be az iszapba, ahol beindulhatott a kristályosodás bonyolult procedúrája.

Fotó: Russell Bicknell

Az agyról készült felvételek teljesen passzolnak a tőfarkú rákok idegrendszerének fő struktúrájával, kivehetőek rajta a különféle nyúlványok és végződések, amelyek megerősítették a paleontológusok feltételezéseit.