Clouds
21 Budapest
Dollár
359,31 Ft
Euró
390,66 Ft
Font
445,53 Ft
Bitcoin
23,076 $

2010-ben 1198 milliárd forint jutott az egészségügyre, most 2884 milliárd

Fotó: Varga Mihály pénzügyminiszter expozét mond a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításáról szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. november 22-én. MTI/Kovács Tamás
Gazdaság

Takács Petra

Szerkesztő

A magyar kormány továbbra is elkötelezett abban, hogy bővítsék az egészségügyi forrásokat.

A kormány elkötelezett abban, hogy az egészségügy forrásai, lehetőségei bővüljenek – mondta a pénzügyminiszter az Észak-Közép-budai Centrum Új Szent János Kórház és Szakrendelő Kútvölgyi Tömb építészeti átadóünnepségén kedden.

Varga Mihály ígérete szerint az Európai Bizottsággal létrejött megállapodás alapján a helyreállítási és újjáépítési programban jelentős forrásokat fognak majd arra fordítani, hogy a beruházások folytatódjanak. “Ha ideérkezik, ha nem ez az uniós pénz”, nemzeti forrásból akkor is “készen állunk arra, hogy az egészségügy az őt megillető forrásokat megkapja” – mondta a miniszter.

A megújult intézményről elmondta: számos nehézség lassította a felújítást, amit “megfejelt” a pandémia. Az építőipari ellátási láncoknál nehézségek adódtak, jelentős árváltozások voltak, az elmúlt 337 nap alatt mégis mintegy 13 ezer négyzetmétert újítottak meg úgy, hogy fontos örökségvédelmi szabályokat is be kellett tartani a csaknem 80 éves épület esetében – sorolta.

2010-ben 1198 milliárd forint jutott az egészségügyre

Emlékeztetett: a polgári oldal 2010-ben kapott bizalmat a választópolgároktól, átvette a kormányzást és változást ígért az egészségügyben is. Felidézte: óriási lemaradást kellett behozniuk, de évről évre növelték a területre jutó összeget. Példaként említette, hogy 2010-ben 1198 milliárd forint jutott az egészségügyre, idén ez az összeg 2884 milliárd, vagyis 2,5-szer több. Varga Mihály szerint így érthető módon kórházfejlesztésre is több pénz jutott.

A Kútvölgyi Tömb felújítására 11 milliárd forintot különített el a kormányzat, ezt további 5 milliárd forinttal növelték – mondta a pénzügyminiszter, felhívva a figyelmet arra, hogy a beruházás illeszkedik abba a sorba, amelyben 17 fővárosi egészségügyi intézményt fejlesztettek az elmúlt években.

Miközben számtalan kritika éri a kormányzatot a fővárosi önkormányzattal való viszonya miatt, a fejlesztések – “politikai viták ide vagy oda” – folyamatosak voltak, a 2020-ban elindított program egész Budapesten kórházfelújítási hullámot indított, és a koronavírus alatt sem álltak le a beruházások – mondta.

Budán is jelentős fejlesztések valósultak meg

Arra is kitért, hogy Budán 2014 óta 70 milliárd forint értékben valósítottak meg további egészségügyi fejlesztéseket például a Budai Irgalmasrendi Kórházban, a Szent Ferenc Kórházban, a Szent Margit Kórházban, valamint az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben annak érdekében, hogy a budai polgárok számára nyújtott egészségügyi szolgáltatások magasabb színvonalúak legyenek.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára arról beszélt, hogy amikor először szó esett a felújításról, az épületből öt nap alatt költözött ki a Semmelweis Egyetem, két hét alatt festették ki a helyiségeket, majd újabb öt napjuk volt kialakítani az ország első karanténkórházát.

A pandémia ugyan megakasztotta az építkezést, de sikerült úgy befejezni, hogy méltán lesz ékköve a Kútvölgyi Tömb a budapesti kórházfelújítási programnak – mondta. Az elmúlt két év felújítási programjából azt emelte ki, hogy 3 millió négyzetméternyi kórházi terület van Magyarországon, ennek 10 százalékát újították meg az elmúlt két évben.

A leromlott épületek felújítása is fontos

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára felidézte: a választási kampányban a budai választópolgárok egyértelművé tették, hogy az egészségügyi ellátás javítását szeretnék; ígéretet is tettek a Kútvölgyi Tömb rendbetételére. Noha a körzetben a választók nem rá bízták a képviseletüket, mégis fontos vállalásnak nevezte a leromlott épület felújítását.

“Megígértük és megtartottuk”, 2022 végére kívülről és belülről is megújult a torony, évtizedek adósságát törlesztve felszámoltuk a korábbi borzalmas állapotokat – fogalmazott. Emlékeztetett: a kormány 2021 májusában adott zöld lámpát a fejlesztésnek, amivel elkészültek, és kora tavasztól évente 12 ezer beteget tudnak majd ellátni az intézményben.

Tavaszra elkészült a 11 ezer négyzetméteres homlokzat, új hőszigetelést kapott az épület, ami a szélsőséges időjárást is jól tűri, de az örökségvédelmi követelményeknek is megfelel. Korszerű hűtési-fűtési rendszert, új nyílászárókat építettek be. Ezt követte a 13 ezer négyzetméternyi belső beruházás 11 szinten – sorolta.

A 21. századi igényeknek is megfelelő orvostechnikai fejlesztések

Ralovich Zsolt, az Új Szent János Kórház és Szakrendelő intézményvezetője azt mondta: lezárult a Kútvölgyi felújításának építészeti szakasza, az épületet eredeti pompájában újították meg.

A beruházás során a 21. századi igényeknek is megfelelő orvostechnikai fejlesztéseket is megvalósítottak. A fekvőbetegellátást nyújtó osztályok, illetve az ambulanciák mellett öt korszerű műtőt, endoszkópos helyiséget, sürgősségi fogadótermet és radiológiai részleget, új CT-, röntgen- és ultrahanghelyiségeket is kialakítottak. A központi intenzív részleg mellett az osztályokon szakmaspecifikus őrzők is helyet kaptak.

A munka azonban nem ért véget – jelezte a főigazgató, aki szerint az építőipari munkások helyét orvostechnológusok, informatikusok, bútorszállítók veszik át, majd megkezdődik az épület próbaüzeme, a szakhatósági engedélyeket követően pedig “reményeink szerint” tavasszal megkezdődhet az érintett osztályok ütemezett átköltöztetése a betegellátás folyamatos biztosítása mellett.

(MTI)