Már szeptember végén elkezdhetik tárgyalni a 200 ezres minimálbért
Szeptember utolsó hetében, legkésőbb október elején már megkezdődhetnek a tárgyalások a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek között.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke, Mészáros Melinda, a Liga szakszervezetek elnöke, Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelõs államtitkára, Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) fõtitkára, Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke és Zs. Szõke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke (b-j) aláírja az idei minimálbér-emelésrõl szóló megállapodást Budapesten az ITM épületében 2021. január 25-én. Február 1-tõl a minimálbér bruttó értéke 167 400 forintra, a garantált bérminimum bruttó értéke pedig 219 ezer forintra emelkedik, ami csaknem 4 százalékos béremelést jelent.
MTI/Koszticsák Szilárd 
A magyar kormány célul tűzte ki a választások évére, hogy a minimálbért 200 ezer forintra, a garantált bérminimumot pedig 260 ezer forintra emelik. Ennek megvalósítása érdekében viszont lassan tárgyalóasztalhoz kell ülni, mert komplex egyeztetésekre van ilyenkor szükség.
A Magyar Nemzet beszámolója szerint azonban ezekre már nem kell sokat várni, ugyanis már szeptember végén beindulhatnak a tárgyalások, de legkésőbb október elején meg akarják indítani azokat, mert több mint egymillió munkavállalót érint.
A lapnak nyilatkozó Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kijelentette, hogy a szakszervezetek nagyon is támogatják a kormány szándékát, hogy egy vagy két lépcsőben 200 ezer forintra nőjön a minimálbér.
Palkovics megjegyzi, hogy a kétszázezerre való emelés azt jelentené, hogy 20 százalékkal nőnének meg a munkásbérek, amely a garantált bérminimum esetében akár 260 ezer forintosra is növelheti az összeget.
A lap számítása szerint egyébként nem lenne káros hatással a gazdaságra ez a fajta béremelés, mert egyrészt ehhez hasonlóba sem rokkant bele már az ország 2016-ban, másrészt meg a többi bérre is felhajtó hatással lenne.
Palkovics is megjegyezte ugyanakkor, hogy a munkáltatók feltehetően csak akkor fognak belemenni az ilyen szintű növekedésbe, ha a rájuk eső kötelezettségeket csökkentik, ami pedig fontos pontja lehet a tárgyalásoknak, különösen a kis- és középvállalkozások esetében.
