200 ezer éves ősember maradványaira bukkantak egy szibériai barlangban
Felfedezték kutatók a modern ember egyik legközelebbi rokonának ősi maradványait.
MTI/Kelemen Zoltán Gergely 
A 200 ezer évesre datált csontok az úgynevezett gyenyiszovi emberek legrégebbi ismert maradványai – olvasható a Nature Ecology & Evolution című havi szakfolyóiratban csütörtökön megjelent tanulmányban.
„Ez az első alkalom, hogy a gyenyiszoviak fizikai maradványait 200 ezer évvel ezelőttre tudjuk biztonsággal datálni. Innentől kezdve vizsgálhatjuk a fejlettségi szintjüket és a viselkedésüket, valamint remélhetőleg elkezdhetjük kicsit jobban megérteni a viselkedésüket” – mondta Samantha Brown, a tanulmány társszerzője.
A gyeniszoviak viszonylag új csoportot jelentenek a tudományos közösség számára, hiszen csak az elmúlt évtizedben azonosították őket. A szóban forgó embercsoportból eddig mindössze hat maradványt találtak világszerte: egyet Kínában fedeztek fel, ötöt pedig az oroszországi Szibériában található Gyenyiszova-barlangban találtak, innen származik az elnevezés is.
Ebből a szibériai barlangból a tudósok közel 3 800 csonttöredéket hoztak felszínre és elemeztek ki később, amelyekből három ősember-fosszíliát fedeztek fel, ezeket nagyjából 200 ezer évesre saccoltak.
A felfedezést megelőzően a legidősebb gyenyiszovai maradványokat egyébként 122 000 és 194 000 év közöttire becsülték. A barlangból más izgalmas leletek is előkerültek, a tudósok kőszerszámokat és más primitív eszközöket szintúgy találtak.
„A gyenyiszoviak az egyik legkorábbi őseink, sokan mind a mai napig hordozzák DNS-ükben az ő jegyeiket. Hogy mennyire hasonlítottak vagy különböztek a modern emberektől, még mindig nehéz megmondani, mert nagyon kevés információnk van róluk” – tette hozzá Brown.
