Akár 1,7 millió műhold is Föld körüli pályára kerülhet a következő években, ami a kutatók szerint súlyos következményekkel járna a csillagászat számára. Az Európai Déli Obszervatórium friss tanulmánya arra figyelmeztet, hogy a rendkívül fényes, nagy méretű műholdak tömeges megjelenése egzisztenciális fenyegetést jelenthet a földi távcsövek számára.

A jelenlegi adatok szerint mintegy 14 ezer műhold kering a bolygó körül, számuk az elmúlt években gyorsan nőtt. Jelentős részük Elon Musk Starlink rendszeréhez tartozik, miközben a SpaceX azt tervezi, hogy 2028-ig több mint egymillió műholdat állít pályára, amelyek adatközpontként szolgálnák ki a mesterséges intelligencia iránti igényeket.

Más vállalatok is nagyszabású projekteken dolgoznak. Az E-Space Cinnamon nevű elképzelése, valamint a kínai CTC-1 és CTC-2 konstellációk több százezer újabb műholdat jelentenének. Az amerikai Reflect Orbital pedig 50 ezer óriási, tükrökkel felszerelt műholdat indítana, amelyek napfényt irányítanának vissza a Földre, hogy éjszaka is megvilágítást biztosítsanak – tette hozzá a Straits Times.

Különösen fényes műholdrendszerek

A kutatás elsőként számszerűsítette, hogy az ilyen, különösen fényes műholdrendszerek miként világosítanák fel az éjszakai égboltot, és hogyan nehezítenék a csillagászati megfigyeléseket. A tanulmány szerint szinte minden felvétel használhatatlanná válna a világ legnagyobb kamerájával, amely a chilei Vera C. Rubin Obszervatóriumban működik majd.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

„Amikor egy műhold áthalad azon a területen, amit megfigyelünk, fényes csíkot húz a képen, és eltakarja azt, ami mögötte van” – mondta Olivier Hainaut, az ESO csillagásza, a kutatás vezetője. Szerinte az elmúlt években is tapasztalták ezt a jelenséget, ám eddig kezelhető maradt a helyzet.

„Ha azonban 14 ezerről 1,7 millióra nő a számuk, valóban komoly gondokkal szembesülünk.” Különösen nagy kockázatot jelentenének a Reflect Orbital műholdjai. Hainaut szerint még akkor is, ha tükrük nem közvetlenül a megfigyelő felé irányul, a visszavert fény miatt mindegyik olyan fényes lenne, mint a Vénusz.

A szakemberek arra jutottak, hogy ilyen mennyiségű és fényerejű műhold mellett az égbolt Franciaországtól a Szaharán át Chiléig már nem lenne igazán sötét, inkább egy nagyváros külvárosának égboltjára hasonlítana. Fényszennyezett városokban pedig a műholdak lennének az egyetlen látható „csillagok” az éjszakai égbolton. Az ESO szerint a Reflect Orbital teljes, 50 ezres flottája akár négyszeresére növelhetné az égbolt fényességét.

A Föld körül keringő műholdak száma

A kutatók azt javasolják, hogy a Föld körül keringő műholdak számát legfeljebb 100 ezerben korlátozzák, és fényerejüket olyan szintre csökkentsék, hogy szabad szemmel ne legyenek láthatók.

A Reflect Orbital és a SpaceX jelenleg az amerikai Szövetségi Hírközlési Bizottság döntésére vár, amely engedélyezheti vagy elutasíthatja a tervezett konstellációk indítását. Az ESO a brit Királyi Csillagászati Társasággal és a Nemzetközi Csillagászati Unióval együttműködve a most közzétett tanulmányra alapozta hivatalos állásfoglalását.

„Most az FCC térfelén pattog a labda” – közölte Betty Kioko, az ESO intézményi kapcsolatokért felelős munkatársa. „Az optikai csillagászat számára ez egzisztenciális fenyegetés, és reméljük, hogy a szabályozók is így látják.”

A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a rendkívül fényes műholdak okozta fényszennyezés nemcsak a csillagászokat érinti. A sötét égbolt eltűnése megzavarhatja az emberek és az állatok biológiai ritmusát, valamint az ökoszisztémákat is, miközben közel kétmillió műhold felbocsátása jelentős energia- és környezeti terheléssel járna. Emellett nő a veszélye annak is, hogy az űrszemét láncreakciós ütközéseket idéz elő, amit Kessler-szindrómának neveznek.