A miniszter szerint többek között az energiaválság és az aszály okozta nehézségek kezelése, a Paksi Atomerőmű működésének fenntartása, az európai uniós források hazahozatala, valamint az állami intézmények működésének átvilágítása is kiemelt feladat volt.

„100 napja kezdtük el a munkát. Ahol változásra volt szükség, változtattunk; ahol döntésre volt szükség, döntöttünk; ahol pedig rendet kellett tenni, nekiláttunk a munkának” – írta Kapitány István a Facebookon közzétett összegzésében.

A miniszter szerint száz nap elteltével már olyan eredményekről is be lehet számolni, amelyek alapján érdemes mérleget vonni. „100 nap után már vannak eredmények, amelyekről érdemes számot adni. A teljesség igénye nélkül ezek a legfontosabbak”.

Az első pontban a tartós hőség és az aszály miatt kialakult krízishelyzet kezelését emelte ki. Kapitány István azt írta, hogy az eddigi rekordhőség és rekordfogyasztás mellett is sikerült fenntartani a hazai energiarendszer működőképességét, miközben szerinte széles társadalmi összefogás alakult ki. Állítása szerint „A lakosság 84%-a változtatott önkéntesen a fogyasztó szokásainkon és 1000 vállalat csatlakozott szintén önkéntesen energiafogyasztás csökkentéssel.”

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A Paksi Atomerőmű és a Duna alacsony vízállása

A második kiemelt terület a Paksi Atomerőmű és a Duna alacsony vízállása volt. A miniszter szerint eredményesen kezelték a vízállás miatt kialakult helyzetet, és rekordidő alatt, széles összefogással dolgoztak az erőmű vízellátásának biztosításán. „Eredményesen kezeltük a Duna alacsony vízállása miatti paksi termelés csökkenést, rekord idő alatt, széles összefogással védtük meg az erőmű vízellátását, kezdtük meg a fenékküszöb megépítését és elkerültük a Paksi Atomerőmű teljes leállítását” – közölte.

Kapitány István az európai uniós források megszerzését is a 100 nap fontos eredményei közé sorolta. A miniszter szerint 1,5 milliárd euró értékű finanszírozási forrást hoztak haza az európai helyreállítási alapból, miközben energia-hálózati és okosmérő-kapacitásra vonatkozó pályázatot is kiírtak. Megfogalmazása szerint ez „alapot jelent addicionális megújuló energia beruházásokhoz”.

Az energetikai fejlesztések között külön pontban szerepel a szélenergia és az energiatárolás. „Min. 700 MW szélenergia és tárolói kapacitásra pályázatot készítettünk elő, mely duplája a jelenlegi kapacitásának, minimum 1 milliárd Euró tőkebevonást jelent és további legalább 3000 MW szélerőmű beruházás fog követni a következő években.”

Folyamatosak a bővítések

A miniszter európai szerepvállalásként értékelte azt is, hogy Magyarország részt vett az Energia Miniszterek Tanácsán és a Versenyképességi Tanácson, valamint szerinte újraélesztették a V4-ek gazdasági és energiaügyi együttműködését. Kapitány István ennek kapcsán úgy fogalmazott: „Visszatértünk Európába.” Hozzátette: „Konstruktívan, kritikus hozzá állással képviseljük a magyar érdekeket!”

Az összegzés szerint az energiatárolási kapacitások bővítése szintén a következő időszak egyik fontos feladata lehet. „Aláírtunk egy európai vállalás keretében 700 MW energiatároló kapacitás fejlesztést, mely része a 3000 MW energia tároló kapacitás növelési terveinknek.”

Kapitány István a Facebookon közzétett, 100 napot értékelő bejegyzésében a gazdasági intézkedéseket és az állami intézmények átalakítását is részletesen felsorolta. A miniszter szerint további 1,8 milliárd eurónyi forrást hoztak haza az európai helyreállítási alapból, amelyet lakhatási programokra és kis- és középvállalkozások fejlesztésére fordítanának a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül, a Ganz Ábrahám program keretében. „Tőkét emeltünk az MFB-ben és új vezetés alatt átszerveztük egy modern Európai fejlesztési bankká” – írta.

A stratégiai készletek

A stratégiai készletekről szólva Kapitány István azt közölte: „Visszatöltöttük a stratégiai készletet, 87 napra emeltük a stratégiai kőolaj és kőolajtermék készleteket.” Egyúttal azt is állította: „A régiós üzemanyagárak alatt vannak a magyar üzemanyagárak!”

A miniszter a vezetői változásokat és az állami intézmények ellenőrzésének szigorítását is a 100 nap eredményei között említette. Mint írta: „Minőségi vezető váltást hajtottunk végre intézményeinkben. Az MFB, a HIPA, az MVM, Paks2, az MTÜ, szakmailag tapasztaltabb vezetők irányítása alá került!”

Ezzel párhuzamosan szerinte erősebb ellenőrzést is bevezettek az intézmények felett. „Megkezdtük Paks 1, Paks 2, MVM, EXIM, HIPA, HEPA, MFB, CED és NIPÜF, MTÜ működésének érdemi átvilágítását” – közölte.

Az EXIM Bank ügye

Az EXIM Bankkal kapcsolatban Kapitány István arról számolt be, hogy a portfólió átvilágítását követően négy ügyben büntetőfeljelentést tettek. „Az EXIM portfóliójának átvilágítása alapján négy ügyben tettünk büntetőfeljelentést” – írta. Emellett hozzátette: „Elkezdtük a 4iG vállalatcsoporttal fennálló szerződések felülvizsgálatát.”

A Széchenyi Kártya Program likviditási hiteltermékeinek kamatfeltételei is változtak a miniszter szerint. Kapitány István ezt úgy összegezte: „A Széchenyi Kártya Program likviditási hiteltermékeinek kamatfeltételeit módosítottuk, ezzel visszaélési kiskaput zártunk be.”

A fogyasztóvédelem területe

A fogyasztóvédelem területén szintén intézkedéseket emelt ki. „Erősítettük a fogyasztóvédelmet. Átültettük a javításhoz való jogról szóló uniós irányelvet, hogy könnyebb és egyszerűbb legyen megjavíttatni az elromlott termékeket” – közölte.

A 13 pontos felsorolás utolsó elemeként a külgazdasági szakdiplomata-hálózat felülvizsgálatát említette. „Megkezdtük a külgazdasági szakdiplomata-hálózat teljes körű szakmai és szervezeti felülvizsgálatát” – írta Kapitány István.

A gazdasági és energetikai miniszter bejegyzésében tehát az energetikai rendszer stabilitásától és a paksi helyzet kezelésétől kezdve az uniós forrásokon, az energiatároláson és a stratégiai készleteken át az állami intézmények ellenőrzéséig, valamint a fogyasztóvédelemig számos területet sorolt fel a kormányzati munka első 100 napjának eredményei között.